Mivel úgy érzem és úgy látom a mai világ egyik legkevésbé megbecsült, megértett és leginkább alulértékelt szakmája az informatikus, ezért a korábbi gondolatébresztő cikk folytatásaként szeretnék valamit ismét átadni azoknak, akik erre fogékonyak és szeretnének valamit megérteni a mi szakmánkból.
Először is kezdeném ott, hogy hiába alulértékelt, ennek ellenére a mai 21. századi világban az egyik legfontosabb szakma a mienk. Ezt lehet vitatni, lehet rajta vitatkozni pro és kontra a végtelenségig, de ettől még tény. Ha veszi a fáradtságot és végig olvassa ezt a cikket az olvasó meg is fogja érteni miért mondom ezt.
Ha Önnek a világ legfontosabb hivatását kellene megneveznie, mi lenne az? Azt hiszem, hogy az orvos. Ha betegek vagyunk, csak Ő segíthet, ha netán élet és halál közt vagyunk az mindent felülír. Ha az élet, az egészség hiányzik nincs értelme semminek. Én az orvosokra szavazok, a legfontosabb hivatás az övék, szerintem ebben a legtöbben egyetértenek velem. Ha életet kell menteni, óvni az egészséget csak rájuk számíthatunk. Természetesen egy orvos is korlátozott lehetőségekkel bír, ha mondjuk visszamegyünk 100 évet az időben. Könyvekből kikeresheti, ami neki éppen kell, a recept íráshoz nem kell neki feltétlen számítógép és sok mindent meg tud oldani anélkül is. Persze az Ő hatékonyságát is nagyban növeli az informatika. Ha ma egyik napról a másikra kivonnánk az informatikát a világból összeomlanának a kórházak és emberek halnának meg. Persze ez csak amiatt van, hogy nagyban támaszkodnak a modern technológiára, ha kell nagyon nehezen, de vissza tudnának állni a középkori szintre. Az ellátást nem tudnák ilyen színvonalon és mértékben megszervezni, rosszabb minőségű ellátással több egészségügyi dolgozóra lenne szükség. Itt már azért érzékelheti a kedves olvasó, amire az elején utaltam, amikor azt mondtam az egyik legfontosabb szakma ez. Az aktuális példa csak egy csepp a tengerben, hogy hogyan és miért könnyíti meg az informatika a napi életünket.
Ha az orvosokat sorolom az első helyre, akkor azt is mondhatom az informatikus a következő a sorban. Nem csak azért, mert az első helyen lévő orvos szakmája is nagyban függ tőle, hanem azért, mert ma már szinte mindenkié. A modern kor legnagyobb kincse, az információ, az adat élete, egészsége felett álló szinte mindenható úr. Ezért is fontos, hogy mennyire becsüljük meg, mert ahogy az orvosok közt is van jó és rossz, ugyanúgy az informatikusok közt is. Ahogyan az egyik felelőtlenül bánik az egészségünkkel, az életünkkel, ugyanúgy a másik az életünket jelentő adatainkkal teszi mindezt.
Sajnos nagyon sok adatok feldolgozásával foglalkozó, azzal pénzt kereső ember, de ami még nagyobb baj még rengeteg olyan döntéshozó is van a mai világban, akik nincsenek ezzel tisztában. Nagyon sok olyan cég van, ahol az informatikára egy szükséges rosszként tekintenek és úgy közelítik meg a rendszereik üzemeltetésének kérdését, hogy mi az a minimum pénzösszeg, amiért a saját adatfeldolgozó rendszerét el tudja működtetni. Nem gondolkozik tovább, hogy esetleg valamiféle védelmi megoldást is ki kellene építeni a már feldolgozott adatok védelmére, gondolok itt vírusirtóra, megbízható hardverre, megfelelő szoftverekre, mentési megoldásokra és az IT hátteret biztosító rendszerek üzemeltetésére. Elvégre veszek egy gépet, rakok rá egy lopott Office-t és máris Word-ben, Excel-ben gyárthatom az adatokat. Aztán majd gondolkodunk utólag, ha valami elveszett, hogyan lehetne visszaszerezni. Vélhetően nagyon drágán vagy sehogy.
Mindenkinek az egészsége mellett a második legfontosabb az anyagi biztonsága. Mégis vannak a 21. században még olyan cégvezetők, akik nem gondolkodnak el azon, hogy az anyagi biztonság egyenlő a vállalkozásom adatainak biztonságával. A képlet nagyon egyszerű. Nem törődtem az adataim biztonságával, az adataim hardver/szoftver/vírus/emberi hiba okán elvesztek. Ha szerencsém van csak olyasmi veszett el, ami pótolható, esetleg fennakadásokat és kiesést okoz, nem jár jelentős anyagi kárral. De az is előfordulhat, hogy a cég csődbe megy ennek köszönhetően. Hozzáteszem azok az emberek, akik így gondolkoznak vagy nem vezetnek nagy cégeket, mert éppen az egyszerű gondolkodásmódjuk okán sose fognak magasabb szintre eljutni, vagy ha egy nagyobb cég vezető beosztásában helyet is kapnak hamar távozniuk kell onnan, mert aki egy magas szintre eljut annak a gondolkodásmódja is sokkal profibb már. Így a felettesük hamar felismeri majd a hiányosságot. Jó esetben, mert azért erre is látunk nap, mint nap példát, amikor komoly cégeknél magas beosztásban vannak oda egyáltalán nem illő gondolkodású emberek.
Egy másik nagyon fontos gondolat, ami rámutat mennyire nem gondolkoznak el sokan az informatika súlyán és fontosságán. Mindenki, aki döntéshozó pozícióban van tegye fel magának a következő néhány kérdést:
1. Mennyit költök havi szinten takarításra?
2. És kényelmi dolgokra?
3. Az autók fenntartására?
4. Biztosításra?
5. Sallangokra?
6. Ezekhez mérten mennyit informatikára?
Persze önmagában így vizsgálva a kérdést nem biztos, hogy jó következtetésre jutunk. Láttunk már nagyon magas összegért kritikán aluli szolgáltatást is, vagy épp fordítva. De általában ahogy a mindennapi életben a boltban kapható termékeknél is lenni szokott, általában az egy személyes kis BT-k és olcsójánosok az elvárható minimum szint alatti szolgáltatást nyújtanak, a jobbak drágábban dolgoznak, de profibb szolgáltatást adnak. A kérdések kiértékelésére visszatérve mindenesetre elmondható, ha valaki a felsorolt pontok némelyikénél kevesebbet költ az informatikai hátterére, annak érdemes lehet újraértékelnie a dolgok fontosságát. Csak egy gyors példával éljek minek egy olyan cégnek profi takarítást végeznie az eladóterében, aki közben pár ezer forintokat megspórolva mondjuk egy vírusirtón másnap elveszti a számlázóprogramja minden adatát, így nincs mivel kiszolgálnia a szép tisztán ragyogó üzlethelységben a vendégeket.
Biztosításra ugyanakkor szinte mindenki költ. Mindenki retteg attól, hogy leég az épület, beázik a tető és elúszik minden, esetleg a drága autóben esik kár egy parkolóban. Mindenre biztosításokat kötünk, fizetünk érte keményen, miközben az egyik legfontosabb és legnagyobb értékre még a legminimálisabb összeget sem akarjuk rászánni. Sokszor egy éves biztosítási díj töredékéből évekre meg lehetne oldani az adatok biztonságos tárolását, ez ugyanakkor sokakat teljesen hidegen hagy. Az is tény, hogy önmagában nem elég akár csillagászati összegekért megvenni a csúcsszuper informatikai rendszereket, azokat üzemeltetni is kell, méghozzá jól. Ehhez nagyon kevesen értenek igazán, sok informatikus érhető el a piacon, jóból viszont nagyon kevés van.
Ha már több ponton az orvosok munkájához hasonlítottuk az informatikust is, itt is van egy újabb párhuzam. Az informatikus szakma is komoly tudást és precizitást igényel. Ahol ez hiányzik nem lesz jó a végeredmény sem. A jó informatikus végeredményben pénzt takaríthat meg nekünk és jobb az elérhető legjobb biztosítási ajánlattól is, amikor az adataink biztonsága a tét. Sokan akkor tudják csak meg mennyire fontos jó kezekbe helyezni a rendszerüket, amikor már megtörtént a baj, mert a legtöbb laikus ugye nem látja addig a különbséget. Az is tény, hogy sok esetben sok jó megoldás is létezik, az igazán jó informatikus pedig ezek közül képes megtalálni a legjobbat.
Végezetül összefoglalva legegyszerűbben úgy is megfogalmazhatjuk, hogy éppen az informatikus szakma az, ami megkülönbözteti a 21. századot a huszadiktól. Semmi sem volt még a történelem során olyan hatással a világra és a benne zajló életre, mint az informatika. Talán az elektromosság feltalálását említhetnénk, de egyedül önmagában az sem változtatta meg ennyire a világot. Nem véletlen ma már a legnagyobb háborúkat is számítógépek mögött vívják és alapvetően megváltoztatja az informatika mindenki életét. Ennek a modern világnak a működtetéséhez pedig informatikusokra van szükség. Nem csak akkor van szüksége a minket körülvevő kismillió rendszernek ránk, amikor baj van és gyógyítani kell, hanem már a hatékony, megfelelő működtetéséhez is szükség van ránk.