informatikáról közérthetően, szakértőktől…
Egyszer volt egy fiatal férfi, aki a világ legnagyobb írója szeretett volna lenni. Amikor megkérdezték, mit ért ezen, azt válaszolta:
– olyan dolgokat akarok írni, amit az egész világ olvasni fog,
– olyat, amire az emberek valódi érzelmekkel reagálnak,
– olyat, amelytől sikítani, sírni, a fájdalomtól és dühtől ordítani fognak.
Kívánsága teljesült, most a Microsoftnál dolgozik, hibaüzeneteket ír.
Napjaink egyik legidegesítőbb és egyben nem kevés veszélyt magában hordozó internetes jelensége a spam-elés. Ennek fogjuk most több témáját részletesen érinteni. A cikk végére választ kaphatnak olvasóink a hogyan, miért és miként kérdésekre is, végül összeszedünk néhány nagyon hasznos tanácsot spam-ekkel kapcsolatban, megnézzük felhasználói oldalról mit lehet tenni a probléma ellen.
A spam szó eredete
Bármilyen furcsa az eredeti szó az angol löncshúsból ered (spiced pork and ham), és a Monty Python Repülő cirkuszának egyik epizódja ihlette, hogy a kéretlen leveleket erről nevezték el. Ebben a darabban rendszeresen ezt a löncshúst szolgálták fel minden étkezésnél és a szereplők a spam szó kiabálásával lázadtak ellene, innen terjedt el a kéretlen szó szinonímájaként.
Hogyan működik
A rövid kitérő után lássuk azt, hogyan is jutunk el oda, hogy egy spam levél landoljon a postaládánkban. Ennek számtalan lehetséges oka van. Elsőként talán a leggyakoribb jelenség, amit sokan elkövetnek, hogy weboldalakon nyílt szöveges formában kint van az e-mail címük, netán abban a még jobban felismerhető formában, amikor rákattintva a címre a levelezőprogram is nyílik és a funkció nincs Javascript kóddal levédve. Ez a biztos út a spammerek listájára kerüléshez. A robotok a @ jelet vadászva a neten gyorsan rábukkannak a címre és már be is gyűjtik egy adatbázisba, ahonnan kapjuk is hamarosan a spam-et. (Ezért van sok helyen a (a) vagy a (kukac) írva inkább a mail címekhez.) Az ilyen adatbázisokat pedig sokan pénzért adják-veszik a neten, jó pénzért azokat, amelyekben visszaigazolt és garantáltan működő mail címek vannak. Azt, hogy ezt honnan tudják máris eljutottunk a következő hibához. Túl azon, hogy a fogadó e-mail rendszert többféleképp is be lehet állítani (spam esetén csendben dobja el a levelet, netán verje át a feladót, hogy a címzett nem létezik, stb.), ha már egyszer beérkezett az a levél a postafiókba, akkor két súlyos típushiba is van, amit a felhasználók rendre elkövetnek. Ha valamilyen izgalmasnak vélt dolog érkezik a kéretlen levélben máris rákattintanak a levelező programban a képek megjelenítése opcióra. Csakhogy a levelezők nem azért tiltják le ezeket, hogy minket szivassanak, hanem mert a levelekben található képek webes linkek formájában találhatóak meg, tehát a küldő szerverén várnak megnyitásra. Ez még önmagában nem is lenne ártalmas, de mivel ezeket a HTTP kéréseket úgy is le lehet programozni, hogy a kép megjelenése közben egy paraméterben a küldő azonosítóját is elküldi így máris tudják, hogy ki az aki megnyitotta az üzenetet. A spammelő adatbázisában máris egy kis bit átbillen, ami jelzi nekik, hogy a levél célbaért. Innen pedig egyenes az út arra az értékes listára, amit utána lehet nem sokkal később pénzért vesz meg valaki más, hogy szintén kéretlen leveleket küldjön nekünk. Aztán jön a másik tipikus hiba, a leiratkozás vagy unsubscribe linkre kattintás. Teljesen mindegy a megnyíló weboldal mit ír ki nekünk, ha spam levélben ilyenre kattintunk abban biztosak lehetünk, hogy le nem iratkoztunk semmiről, viszont megerősítettük nekik az e-mail címünket, tehát éppen ellenkező hatást értünk el, ettől csak több spam fog jönni. Ugyanezt a hatást elérhetjük a csatolmányokra kattintgatással is, igaz ott inkább a vírusfertőzés esélye a nagyobb, a csatolmánnyal ellátott spam-eket rendszerint azzal a céllal küldik. Itt pedig eljutottunk oda miért is kritikus, ha sok a beáramló spam.
Jogi háttér
Természetesen a kéretlen levelek küldése a világ legtöbb országában bűncselekménynek számít, amit a törvény büntet. A bűnüldöző szervek hatékonyságról szintén lehetne egy külön cikket írni, így ebbe nem mennék mélyebben bele. Amit itt érdemes megemlíteni, hogy számtalan olyan spam szerverről hallani, amire be van programozva a spamküldés, be vannak állítva a jól fizető megrendelőktől a hirdetések, majd a szerver tárva-nyitva van a látogatók előtt, az ún. admin felület nyíltan elérhető. A kíváncsiskodók gyakorlatilag amikor rálelnek egy ilyenre, akkor maguk indítanak el egy-egy ilyen spam folyamot, így persze kérdéses a felelősség is, hogy ki küldte a spam-et, aki a rendszert beprogramozta, vagy aki lenyomta rajta a gombot amikor arra járt. A végeredmény szempontjából nekünk felhasználóknak ez mellékes, mindenesetre ez is egy érdekes jelenség.
A szűrés
Most egy kicsit technikaibb rész következik. A spamszűrésnek rengeteg féle módja van, nagyon sok féle módon és ponton lehet védekezni ellene. Fontos hangsúlyozni, hogy nincs a világon olyan rendszer, ami 100%-os biztonsággal dolgozik, tehát soha nem dob el egyetlen nekünk fontos levelet sem, illetve soha nem enged át számunkra spam-nek minősülő levelet. Ez a feladat ugyanúgy lehetetlen, mint ahogy egy portásnak is akármennyire definiáljuk kit engedhet be és kit nem, ha az a valaki kellően jó dumával érkezik a portást kicsit megvezetve ugyanúgy be fog jutni hozzánk. Ugyanígy működik a spamszűrés is, és a példából jól látszik az is, hogy minél nagyobb mintából, minél jobban specifikált paraméterekkel dolgozunk annál pontosabb lesz a végeredmény. Ebből adódóan a nagyobb multi cégek levelezőrendszerei alapvetően jobban fogják tudni szűrni a spam-et, hiszen nagyobb mennyiségben találkoznak vele, jobban be tudják határolni melyik spam és melyik nem, a felhasználói visszajelzésekből is jóval több van (ha egy küldő levelét sokan olvasás nélkül kukázták azt nyilván egy idő után blokkolni kezdik, stb.), így aztán a szűrés is sokkal kifinomultabb, könnyebben tanulnak az automatizált algoritmusok is. A saját üzemeltetésű rendszereknél nyilván sokkal kisebb lesz a minta és nem vagyunk birtokában sem annak a tudásbázisnak, hogy tudjuk mit is kéne kiszűrnünk. Persze alkalmazhatunk többféle szűrési megoldást, így például megadhatunk a rendszernek adott kulcsszavakat, megmondhatjuk mely feketelistákon lévő küldőktől ne fogadjon leveleket, állíthatunk fel fehérlistát (akiktől minden esetben fogadjon levelet a rendszer), pontozási rendszert állíthatunk fel különböző szabályok alapján (SCL), és így tovább. Ezek a lehetőségek adottak a legtöbb levelezőszerver esetében. Aztán a következő védelmi vonal a vírusvédelem. Ebből létezik olyan, amelyik szerver oldalon is végez szűrést és olyan is, amelyik csak a kliensen, tehát előbb letöltődik a levelezőprogramba a levél és csak ott dobja ki. Természetesen a vírusirtók a spamszűréssel együtt vírust is ellenőriznek, így kettős feladatuk is van. A spamszűréssel is ellátott vírusirtó esetében megint ugyanaz a helyzet, hogy éves díjas alapon megvásároltuk a gyártótól azt a tudásbázist, ami alapján egy szoftver el tudja dönteni egy levélről, hogy az spam vagy sem. Ők is alkalmaznak feketelistákat, akár sajátot is, és különböző szabályok alapján szűrik ki a leveleket, amiket a központban csiszolgat egy csapat folyamatosan és a változtatásaik hatással lesznek a mi levelezőrendszerünkre is. Nyilván ezt saját magunknak megvalósítani ugyanilyen hatékonysággal nem lehetséges, amikor ugyanis egy módosítást végzünk vagy egy adott küldőt kitiltunk akkor csak a saját rendszerünkben fog az szűrésre kerülni. Ugye mennyivel jobban megéri egyszerre nagyon sok helyen változtatni?
Sajnos nagyon sok olyan esettel találkozni, amikor annyira kifinomult módszereket alkalmaznak, amikor szinte lehetetlen enélkül a „licencelt tudás” nélkül leveleket kiszűrni. A legújabb módi, hogy valakik beregisztrálnak több tucat domain nevet (kb. 2-3 ezer forint / darab), azokhoz egy szolgáltatónál megvesznek több tucat IP címet, majd a szervereikről valós domain alól elkezdik ömleszteni a spamet. Közben hol az egyik, hol a másik IP címről és domainről érkezik a levelezőrendszerhez a spam, azokat a kulcsszavakat, amikre pedig blokkolásra kerülhetnének (pl. a Rolex helyett R0lex, Roleex, Rollex, R0llex, Ro lex, Ro.lex, R.lex, stb.) szintén variálja egy automatika, így látszólag több különböző címről jön, nem ugyanolyan tartalommal és a különböző visszaellenőrzéseken (valós-e a domain, az az IP cím tartozik-e hozzá, stb.) is átmegy. Persze a domain-ek fiktív személyek nevein vannak, holland szerverről jön a levél, a domain tulajdonos egy moszkvai cím, magánember, a másik cím panamai, a harmadik Argentínából jön és így tovább. Gyakorlatilag lehetetlen megfogni. Viszont ha egy nagy cég összegyűjti ezeket az adatokat, akkor gyorsan kiderül, hogy a két spam beérkezése közt eltelt mondjuk 1 órában a küldő több millió spam levelet küldött ki, melyeket a felhasználók spam-nek jelöltek, vagy szimplán kidobtak, így a következő körben már nem fogunk levelet kapni, a szoftverünk letiltja azt.
A szerver oldali és kliens oldali szűrés lényegében ugyanúgy képes működni, csak míg az egyik a szerver oldalon elintézi mindezt, addig a másiknál előbb le kell töltődjön az a levél, hogy a kliens oldali védelem meg tudja vizsgálni és ha spam-nek ítéli a megfelelő mappába áthelyezni. Így a szerver oldali megoldás biztonságosabbnak is tekinthető és sok spam esetén az adatforgalomban is érezhető a pozitív hatása.
Természetesen a szűrés és annak eldöntése, hogy az adott levél spam-e, illetve vírusos-e egy komoly hardverigényes feladat is lehet, hogyha nagyobb mennyiségű postafiók nagyobb mennyiségű levelét kell átnézzük, esetleg sok a beáramló spam. Ilyenkor vannak olyan esetek, amikor már a levélszerverre beáramló leveleket is szűrik. Vagy a levélszervernek egy speciális fajtáját telepítik egy külön gépre a levelek előszűrésére (front-end), és/vagy elé tesznek egy tűzfalat, ami már egy szűrést elvégez. Például elfogadott dolog az is, amikor egy európai cég nem vár EU-n kívülről semmilyen levelet, legfeljebb amerikai gyártóktól, így a tűzfalon geo adatbázis szűréssel kikapcsolásra kerül mindennemű forgalom, amit Észak-Amerikán és Európán kívülről kezdeményeznek felénk. Persze ezt lehet a levélküldésre magára is alkalmazni vagy minden egyéb másra is, a spam-ek és az internet felől érkező támadások kb. a negyedére csökkenthetőek csak Dél-Amerika, Kína és Oroszország lekapcsolásával. Ezzel lényegében innen semmilyen levél nem jön be, a küldők számára ismeretlenek vagyunk és a levélszemét szűrőről is leesik a teher. Ilyen funkciókat akár ingyenes linuxos rendszerekből is ki lehet hozni, persze azoknál jóval korlátozottabb és kevésbé naprakész sajnos a tudásbázis.
Hogyan kerülhetünk mi magunk tiltásra
Ez is szorosan a témához kapcsolódik és habár kicsit más jellegű probléma, de erről is ejtenünk kell néhány szót. Sok olyan eset is volt az elmúlt években, amikor ügyfél azzal keresett meg minket, hogy visszapattannak egyes címekre küldött leveleik, esetleg csak nem érkeznek meg. Ilyenkor meg kell vizsgáljuk ki az SMTP szerver, amivel küldünk, annak mi az IP címe és az szerepel-e valamelyik feketelistán. Ennek ellenőrzésére mi az mxtoolbox.com-ot szoktuk használni, nagyon jól működő szolgáltatásuk van. Rendszerint ha a visszapattanó üzenet arra utal vagy csak egyes címzettekhez nem megy el a levelünk, akkor felkerültünk valamelyik ilyen feketelistára. Ha az SMTP szerver a szolgáltatónké akkor jelezni kell egyből feléjük, de jó eséllyel nagyon rövid időn belül ők maguk veszik észre és javítják, de ha túl sokszor és sokáig fordul ez elő ott a szolgáltatónál is nagy bajok vannak. De nem kell csodálkozni ezen, a t-online.hu szerverei, a Freemail, de még akár a Gmail is felkerül néha egy-egy ilyenre. Saját szervernél viszont magunknak kell gondoskodni az eltávolításról. Fontos, hogy ez csak akkor történjen, amikor már az okot megszüntettük.
Az okok általában nagyon egyszerűek. Vagy minden rendben van csak nagyobb mennyiségű levelet küldtünk ki és valamelyik rendszer besokallt, de a leggyakoribb, hogy valami olyan vírust kaptunk, ami spam-et küld rajtunk keresztül kifelé. Ezt előbb rendezni kell és utána eltávolítást kérni, különben még jobban pórul járhatunk. A másik gyakori módja a feketelistára kerülésnek a feltört weboldal kódok, rendszerint a valamilyen nyílt forrású (WordPress, Drupal, Joomla és társaik) CMS rendszer biztonsági hibája, amik miatt ezek a rendszerek napi frissítést igényelnek. Gyakran tartalmaznak olyan sérülékeny kódokat, amiket egy erre szakosodott támadó meghívva a mi szerverünket tudja spamküldőnek használni. Ő kiküldi a spam-jeit, minket pedig letiltanak egyes szolgáltatók. Ebben az esetben is előbb a rést kell befoltozni és utána kérni az eltávolítást.
Mit tehetek felhasználóként a spam-ek ellen
Végül egy gyors összefoglalás a fentebb leírtakból, mert azért a felhasználó kezében is van néhány egyszerű fegyver a spam-elés ellen:
Reméljük cikkünkkel sok felhasználónak tudtunk hasznos tippeket adni és ezzel javítani a humán spamszűrő képességeket. Kövesse weboldalunkat és Facebook oldalunkat, így mindig elsőkézből értesülhet új cikkeinkről és juthat újabb hasznos információkhoz. Ha kérdése vagy észrevétele van, esetleg szeretne témát ajánlani ne habozzon, írjon nekünk!