Már NAS-okat is támadnak a zsarolóvírusok?

Jelen cikkünket az otthonitól a céges felhasználóig mindenkinek figyelmébe ajánljuk, aki NAS-t használ szerverként vagy éppen arra készül. Okos ember más kárából tanul és egy ügyfelünk NAS egysége nemrég számtalan tanulságot szolgáltatott számunkra, ami komoly intő jel azokra nézve, akik minden adatukat egy ilyen hálózati adattároló egységre bízzák. Ahogyan az alábbi cikkből kiderül majd nem is kell hozzá, hogy a gyártón kívül bárki komoly hibát vétsen, úgy is teljes adatvesztés lehet a történet vége.

Néha tűnhet majd úgy, hogy ez egy NAS ellenes cikk, de ezt az elején szeretném leszögezni, hogy erről szó sincs. Azt szoktuk mondani, hogy minden eszköznek, szoftvernek megvan a maga felhasználási területe. Ugyanígy igaz ez a NAS-okra is, vagy magyar nevén hálózati adattárolókra. Otthoni környezetben például egy ideális megoldás lehet média anyagok streamelésére, torrentezésre, de akár bizonyos biztonsági szempontok figyelembevételével fontosabb fájlok redundáns tárolására is kiválóan alkalmas lehet. Mivel vállalati környezetben éppen ez utóbbi a jellemző terület amire használják, így vagy nem felel meg egyáltalán a célnak vagy úgy nem, ahogy a felhasználása történik. Rengeteg olyan céget látunk, ahol fájl szerverként alkalmaznak ilyen eszközt, a legtöbb esetben mindenféle biztonsági óvintézkedést nélkülözve. Jellemzően két okból szokott ez történni, vagy sajnálja a cég a rendszerétől azt a minimális többlet költséget, hogy egy normális fájl szervere legyen vagy olyanra hallgat, jellemzően egyszemélyes BT-k vagy botcsinálta informatikusok tanácsaira, akiket bottal kéne elkergetni a számítógépek közeléből is. Aki ilyet ajánl anélkül, hogy legalább elmondaná milyen előnyei vannak egy normális fájl szervernek az nem ért ahhoz, amit csinál. Bármelyik eset is áll fenn az ügyfélnek mindkettő nagyon sokba kerülhet.

Egy szerződéssel nem rendelkező ügyfelünkkel esett meg nemrég az alábbi eset. Korábban egy igazi egyszemélyes Bt-t futtató IT szaki ajánlott neki egy remekül sikerült D-Link NAS-t, hogy tökéletes lesz nekik fájl szervernek. Egy ilyen eszközt csak ki kell kapni a dobozból, hálózatba kötni és pár alapbeállítás után könnyedén pár perc alatt akár már el is lehet kezdeni használni. Minimális munkával látványos eredményt lehet elérni és így egész szép pénzt is el lehet kérni érte. Nem tudjuk, hogy itt is ez volt-e a szándék vagy csak a hozzá nem értés hozta így, de ettől még sajnos ez így van. A lemezeket sikerült redundánsan RAID-be beállítani hozzá, így a hardver hibától már védve voltak az adatok, de az USB-s mentést, ami az egyetlen szóba jöhető helyi alternatíva volt (a felhőn kívül ugye) már nem állították be, az egy kicsit macerásabb volt. Amikor először találkoztunk az ügyfél rendszerével akkor egyből felmerült kérdésként, hogy miért nincs rendes fájl szerver, főként ha már több olyan funkció is felmerül (pl. biztonságos távelérés), amihez jellemzően szervert szokás használni. Ez volt az egyszerűb és olcsóbb, korábban ezt javasolták, így hát maradt ez. A mentés hiányára vonatkozó javaslat legalább elfogadásra került, így egy külső USB-s lemezre beállítottunk egy külső USB-s winchestert, amire a NAS egy gombos mentő funkcióját is konfiguráltuk. (Csak meg kell nyomni a NAS elején lévő gombot és mentést készít USB-re.) Aztán karbantartás és szerződés nem lévén magára maradt a NAS, amikor nyomkodták a gombot végezte a mentéseket. Illetve csak egy darabig csinálta, de ne szaladjunk ennyire előre…

Zsarolóvírus
Zsarolóvírus már NAS-ra is létezik!

Idén februárban megjelent egy új zsarolóvírus, ami egy teljesen új fejezetet nyit és egy egészen új módját mutatja be a támadási lehetőségeknek. A D-Link DNS-320-as széria NAS eszközeit támadja meg, nem is akármilyen módon. Egy szoftveres hibát kihasználva a NAS-on magát az eszköz firmware-ét fertőzi meg és szépen csendben minden rajta tárolt adatot titkosít. A fájlkiterjesztéseket sem változtatja meg, amikor végzett szimplán nem lehet a fájlokat többé megnyitni és a fertőzésre csak egy minden mappában elhelyezett TXT fájl hívja fel a figyelmet, amiben arra kérik a pórul járt felhasználót, hogy vegye fel velük chat üzenetben a kapcsolatot, ahol majd elmondják hogyan és mennyit kell fizetni az adatok visszaszerzéséért. Mentésre visszatérve, ilyenkor az utolsó szalmaszál lehetne, de mivel USB-vel fixen van csatolva jellemzően így a fertőzés azt is elintézi, ha esetleg nincs fixen csatolva akkor pedig a NAS-on garázdálkodó vírus tesz majd róla, amikor csatlakoztatják. Így a kör bezárult. Külön pikáns a történetben, hogy egy óriási biztonsági hibát elkövető, amúgy nagy nevű gyártó olyan szoftverrel ad ki egy ilyen eszközt, ami még a mentést sem tudja stabilan biztosítani. Beállítási lehetőség ugyanis nem sok van benne és miután néhány teljes mentést követően a külső lemez betelik szimplán nem fut le a mentés, amire semmi nem figyelmeztet. Igaz is, jelen esetben hiába, mert az ellen, hogy maga a NAS vírust kap már ez sem védene meg.

Felmerül a kérdés is, hogy hogyan kaphat vírust egy ilyen eszköz. Természetesen valamilyen szinten kint kell legyen az interneten, ha bármilyen távelérést vagy a nagyon népszerű felhős/privát felhős megoldásokat használjuk legalább a webes felület elérését biztosító protokollnak elérhetőnek kell lennie a neten. Normál esetben a gyártók folyamatosan adják ki a firmware frissítéseket a sebezhetőségek ellen, amiket ajánlatos is sűrűn telepíteni, jelen esetben viszont egyrészt nemrég adtak csak ki egy ilyet, azt sem minden modellhez, egyes modelleknek ugyanis több éve nincs már terméktámogatása sem. Ez tehát az első megjegyzendő tanulság, hogy nem elég beüzemelni egyszer, de a rendszeres karbantartás sem árt neki, a szoftverfrissítéseket érdemes időnként telepíteni, illetve a régóta nem támogatott eszközöket lecserélni, ha fontosak az adataink. Ezekkel a modellekkel kapcsolatban egyébként rengeteg cikk született a neten, különösen gyengére sikeredtek, maga a vírus is a webfelület sebezhetőségének segítségével jutott be root jogokkal, aminek súlyára nincsenek is szavak.

Egy NAS és egy Windows-os fájl szerver összehasonlításáról egy különálló, terjedelmes cikket lehetne írni, amire most nem szeretnék külön kitérni, de ígérem hamarosan egy külön cikkben ezt pótolni fogom. Gondolatébresztőnek most legyen elég annyi, hogy mindenki tegye fel a kérdést melyik rendszer a biztonságosabb, ahol a megosztott mappák eléréséhez a gépen le van tárolva egy könnyen visszafejthető jelszó és sok esetben minden gépen ugyanazt a név/jelszó párost használják vagy ahol a rendszer indításakor egy központi azonosítást követően jelszótárolás nélkül minden gép saját hozzáféréssel jelentkezik be. Azt hiszem nem kérdés, hogyha NAS-t akarunk fájl szerverként használni, akkor az leginkább egy otthoni hálózatot feltételez és nem vállalatit. Ha már vállalati felhasználás, kiegészítésként biztonsági mentés céljára egy rendes fájl szerver mellé remek megoldás lehet, amivel a fizikai elkülönítést is könnyedén meg lehet valósítani.

Végezetül lássuk pontokba összefoglalva milyen tanulságokat szolgáltatott nekünk a fentebb leírt eset, illetve miknek az együttállása kellett ahhoz, hogy a probléma létrejöjjön:

  • karbantartás hiánya (firmware frissítések elmaradása, a biztonsági mentés rendszeres ellenőrzésének hiánya*)
  • a feladatára nem megfelelő eszköz használata, illetve olyan NAS használata, amire már nincsen technikai támogatás (régi modell)
  • valamelyik támadható szolgáltatás (pl. webes felület) elérhető az internet felől – ezt gyakran nem lehet megúszni, de amit nem muszáj nem kell kitenni a netre
* A jelen problémára sajnos nem szolgáltatott volna ez sem megoldást.

Azért a cikk végére meghagytam a happy endet, mert bár a cégnek minden adata ráment a NAS hibájára végül a legnevesebb magyar adathelyreállító cég minden bitjét képes volt még visszahozni. Így mindössze néhány munkanap esett ki a cég életéből, amíg nem tudtak dolgozni és elköltötték egy rendes fájl szerver árának többszörösét a helyreállításra. Most van egy vírusos NAS-uk, de fájl szerverük még továbbra sincs. Az adatok viszont megvannak és a bűnözők sem jutottak bevételhez. Azért mindenki tegye fel a kérdést magának, hogyha egy ilyen most vele történik meg és netán a drága helyreállítás sem vezet eredményre, akkor mihez kezd utána?

Bővebb olvasnivaló a témában, angol nyelven: https://cybersguards.com/d-link-nas-devices-are-infected-by-new-cr1ptt0r-ransomware/