A felhős szolgáltatásokról – a marketingen túl

Felhő

Ahogyan a nagy techcégek részéről egyre erőteljesebbé válik a nyomás, hogy mindenki költözzön fel a felhőbe és vigye oda mindenét úgy egyre több megkeresés és kérdés merül fel ezekkel a rendszerekkel kapcsolatban. Erről szeretnék most egy “rövid” összefoglalót tartani, benne sok évnyi tapasztalattal a témában, néhány gyakorlatival, a felhasználási lehetőségekkel és ezek árnyoldalával, mert ahogy az lenni szokott ebben a témában sem fekete vagy fehér minden.

Ma már szinte minden nagy szoftvergyártó cégnek elérhetőek az egyes termékei felhős szolgáltatás keretében is, nem csak kizárólag a letelepítős “földi” változatban. Általánosságban elmondható az is, hogy szinte mindegyikük efelé terelgeti a felhasználóit kidomborítva ennek előnyeit, kezdve a sokak számára leginkább kecsegtető alacsony bekerülési költség mézes madzagjával, a téma ugyanakkor sokkal szerteágazóbb és azért ne legyenek illúzióink, ezek nem azok a cégek, akik jótékonyságból végzik a tevékenységüket, ugyanolyan profitorientáltak, mint korábban voltak, a felhő leginkább nekik éri meg jobban. Ettől függetlenül nem vagyunk a technológia ellen, sőt! Az alábbi írásban szeretném a felhasználási lehetőségeit is feltárni, mert ahogy mindennek, ennek is megvan a maga területe, lehet okosan használni. Egy dolog, amire ez az írás nem fog kiterjedni, azok az összeesküvés elméletek. Sokan gondolják úgy, hogy a felhő nem szól másról, minthogy odaadjuk a nagyoknak az adataink tárolásának lehetőségét, és ez egy szándékos program része. Ebben én nem hiszek, de hogy pl. az USA-ban a nagy testvér mibe lát bele és mibe nem, illetve egyes országok paktumokat kötnek ezekkel a szolgáltatókkal, hogy adott esetben egy ott tárolt állományba betekintést nyerhessenek abban már nem vagyok 100% biztos, hogy nem történhet meg. Akinek nincsenek ilyen aggodalmai azoknak lehet egy jó alternatíva sokféle felhasználásra.

Első körben pár fogalmat tisztázzunk. A felhős szolgáltatásokat is több részre lehet bontani. Vannak ún. SaaS (Software as a service) szolgáltatások, ilyen pl. az O365, Google Apps, vagy a különböző webáruáz, CRM rendszerek is. Aztán vannak HaaS (Hardware as a service) szolgáltatások, ahol mi magunk hardvert (fizikait vagy virtuálisat) tudunk bérelni, amin utána magunk futtathatunk és üzemeltethetünk bármit. Ezeknek pedig létezik többféle kombinációja is, ma már mindenféle igényre találunk valakinek a kínálatában megoldást.

Egy vállalati rendszer tervezésekor első az igények felmérése, ezt követően következhet az érdemi tervezés. Szinte ahány cég annyi féle megoldás, és akár több jó is létezhet. A legáltalánosabb felhasználás a fájl szerver, a fájlok egymás közötti megosztásának lehetősége és ezek biztonságos tárolása. Ennek megoldási alternatívái értelemszerűen változhatnak a felhasználók/gépek száma alapján, 1-2 géphez az ember nem állít fel egy szervert, de már 5 gép felett számításba lehet venni. Kisebb hálózatokban gyakori helyi megoldás egy kis NAS üzembe helyezése, ma már rengeteg mindent tudnak és akár még mentést is lehet róluk készíteni. Van olyan cégünk is, amelyiknél tisztán O365-el lett ez megoldva, a Onedrive-ra tesznek minden adatot, a hátránya a havidíja mellett, hogy netkapcsolatot igényel és minden adat, ami adott esetben a szomszéd irodában megjelenik az előbb feltöltésre kerül a Microsoft szerverére, majd onnan le. Itt mindjárt bele is futunk a felhős rendszerek egyik rákfenéjébe, mi van amikor nincs internet. Sima előfizetéseknél a szerződésben 72 óra a hibaelhárítási határidő, egyes esetekben, pl. a nyári nagy viharok alkalmával amikor számtalan villámcsapás történik naponta bizony előfordulhat, hogy egy ügyfél 2-3 napig internet nélkül van. Éppen 2 hete fordult elő egyik ügyfelünkkel, hogy a modemje elhalálozása miatt képtelen voltak elérni a felhőben futó CRM rendszerüket, így akadozott az ügyfél kapcsolattartás, a számlázás, szinte minden. Persze egy mobilnetes géppel át tudták hidalni félig-meddig a problémát, de így is komoly fennakadást okozott ez a leállás nekik. Az internet kapcsolat sávszélessége és megbízhatósága tehát igen fontos szempont egy felhős rendszer kialakításakor. Ha valaki teljes mértékben a felhőre támaszkodik én mindenképpen egy bérelt vonali internet előfizetésre bíztatnám, aminek a havidíjai hát olyanok, amilyenek, bele kell kalkulálni a költségekbe. A hibaelhárítás viszont jellemzően 4 óra, éjjel-nappal és akár munkaszüneti napokon is. A sávszélesség is garantált. Fájl tárolásra és megosztásra ezen kívül még számtalan lehetőségünk van, értelemszerűen minél több adat vándorol a kliens-szerver között annál inkább érdemes lehet ezt a LAN-ra bízni, tehát a helyi fájlszerver igénye felmerül. Fontos paraméter a tervezésben az adatmennyiség is, a tárolás felhőben lehet ugyanis akár brutálisan drága is, nem beszélve arról, hogy a későbbiekben lesz még egy fontos paraméter, a mentési igény is, ami szintén adatmennyiség függő. Aztán ha már felhő, akkor itt is fontolóra vehetjük SaaS és HaaS megoldás választását is. Ha magunk akarunk esetleg üzemeltetni, mint IT-hoz is értő power user, akkor mindenképpen a SaaS lesz a jó választás, megrendeljük, kapunk egy tárhelyet, egy kliens programot hozzá és feltoljuk az adatainkat, minden mást intéz a Microsoft vagy a Google, nagyon üzemeltetnünk sem kell. Azt hiszem ezt ma már a legtöbb felhasználónak nem kell bemutatni, a Windows 10-ben már gyárilag ott a Onedrive alkalmazás, ha a Google-ben hiszünk akkor pedig a Google Drive appját töltjük le, regisztrálunk egy fiókot, amit beállítunk rá és a gépünkön létrejön egy mappa, aminek tartalmát folyamatosan felszinkronizálja a program a felhőbe, így aztán ha az otthoni gépen is megadjuk ezt a profilt oda is szinkronizál, illetve bárhol weben elérjük a fájljainkat. Persze vet fel kérdéseket, pl. ha egy vezető nem akarja, hogy a munkavállalója letöltse magának a céges érzékeny adatokat, akkor azt miként gátolja meg. Sajnos ilyen kérdés is merült már fel az évek alatt több helyen, nyilván a felhős rendszerekben ez sokkal nagyobb kihívást jelent.

A másik jellemző IT feladat valamilyen LOB program, pl. számlázó, CRM rendszer és adatbázisának futtatása. Leggyakrabban Firebird vagy az ingyenes MS SQL Server (Express) változataival szoktunk találkozni. Komoly kihívást jelent, amikor ezeket szeretnénk felhőből futtatni, ott ugyanis az internet kapcsolatunk minőségének függvényében, de alapvetően is jóval nagyobb a válaszidő, mint a helyi hálózaton, ami drasztikusan tudja lassítani a program futásának lehetőségét. A jellemző itt inkább az, hogy a szoftvergyártó eleve felhős futásra tervezi a szoftverét, így a kliens program egy helyen fut az adatbázis szerverrel és csak a kimenetet kapjuk meg. Jellemzően a böngészőkben futó szoftverek mind ilyenek, sokaknak lehet ismerős például a Kulcs-Soft online számlázója. Másik megoldási alternatíva szokott lenni a terminal server, vagy újabb nevén RDS (Remote Desktop Services), ahol lényegében távoli asztali kapcsolattal kapcsolódunk rá egy erős szerverre, amin futtatjuk a kliens programot és mivel az adatbázis is ott fut helyben így sokkal gyorsabb lesz, illetve a kliensnek nem kell a gépünk erőforrásaira támaszkodnia, csak képet megjeleníteni. Ezt hívják vékony kliens technológiának, amikor az asztali gépen csak perifériákat használunk, minden más lényeges dolog a szerveren történik. A Microsoft Azure felhőjében például vannak lehetőségek ilyen rendszerek bérlésére is, ahogy adatbázis szervert is tudunk szolgáltatásként bérelni, tehát erre is van felhős alternatíva, a leggyakoribb megoldás az ügyfélkörben mégis a hardver bérléses megoldás, amikor vagy vasat bérelnek vagy saját vasat helyeznek el egy szerver parkban és azon futtatják ezeket a szolgáltatásokat. Mint a legtöbb felhős technikánál úgy itt is igaz, hogy a saját “földi” rendszer bekerülési költségei magasabbak, de hosszú távon megtérülnek.

A harmadik pont a levelezés. Ma már ugye nincs cég e-mail nélkül. Vannak akik még mindig leragadtak az ingyenes levelezők használatánál, ennek veszélyeit nem győzzük eleget hangsúlyozni, arról nem is beszélve, hogy komolytalan ma már egy olyan cég, akinek nincs saját domain alatt normális mail címe, főként hogy ma már akár fillérekből is megoldható. Szintén elmondhatjuk, hogy rengeteg alternatíva van rá. Vannak cégek, akik megelégednek azzal, hogy levelet írnak, fogadnak, válaszolnak. Aztán van akinek kell naptár is, van aki szeretné megosztani cégen belül, névjegyeket kezelni, mindent szinkronizálni mobileszközzel, értekezleteket szervezni pár kattintással, és még rengeteg mindent csinálni. Az egyszerűbb igényűek számára bármelyik webtárhely szolgáltatónál elérhető linuxos levelezés, köztük vannak már egészen jók is. Ez is egyfajta felhős megoldás. Itt is igaz, hogy nagy mennyiségű levél szerveren tárolása nagyon költséges is lehet, ha le vannak töltve a gépekre a levelek (POP3 esetén) a mentéssel adódnak gondok, így az adatmennyiség, a levélfiókok számának függvényében változhat az igény és előfordulhat, hogy olcsóbb hosszú távon egy helyi linuxos levelező üzembe állítása. Azok számára, akiknek viszont nem elegendőek az alap funkciók az Exchange adhat profi megoldást. Itt is igaz az, hogy néhány felhasználó esetében fel sem merül más, mint az O365, hiszen maga az Exchange rendszer rendkívül erőforrás igényes (a gyári specifikációktól tekintsünk el, amit hardverigénynek ott megadnak azon nem lesz használható a rendszer ezt tapasztalatból mondom), így maga a hardver gép hozzá milliós nagyságrend is lehet, nem beszélbe a licenc költségekről. Mivel a vállalati alapverzióhoz 1TB Onedrive tárhelyet is adnak és sokak számára fontos tényező a Teams használata is (amire amúgy már szintén megvan az ingyenes megoldás), így több dolgot egyszerre kiaknázva a csomagból már lehet egy jó alternatíva is. Viszont csak levelezésre már tucatnyi felhasználó esetén is érdemes utánaszámolni mi éri majd meg hosszú távon jobban. Szintén sok kérdés érkezik a gépre telepítős Office esetében is, ami az O365 nagyobb csomagjának része és legutóbbi emlékeim szerint úgy havi nettó 4.000 forint körül járt az ára. Egy megvásárolt Office csomag 60-70 ezer nettó, a törvényileg előírt terméktámogatás pedig 7 év, amit ha megnézzük a Microsoft támogatási táblázatait be is tartanak, általában az utolsó SP verziótól számított 7 év múlva szükséges váltanunk. Kiszámolni pedig innen nem nehéz, hogyha tisztán az Office-t nézzük, akkor nem igazán éri meg az O365. Ez alól egyetlen kivétel, ha valakit projekt munkára vesznek fel és amúgy 1-1,5 éven belül feleslegessé válik majd az Office licence. Ennyi időn túl akár meg is vehettük volna az Office csomagot.

Végezetül van egy másik nagyon sarkalatos pont, az pedig a mentés. A zsarolóvírusok korában kritikus fontosságú, hogy mindenről legyen megbízható mentésünk, természetesen nem árt, ha ezt költséghatékonyan tudjuk megoldani. Mióta több céghez is hívtak már minket olyan rendszerekhez, amiken valamilyen barkácsolt mentési megoldás volt (sokszor még az amúgy pofon egyszerű Windows saját biztonsági másolat készítőjét sem tudják beüzemelni “szakemberek”), hogy egy zsarolóvírus elintézte az egész rendszerüket és az adataikat a kérdés is számtalanszor felmerült mit lehet tenni ez ellen. Nagyon nehéz kérdés, mert a válasz igazából az offline mentés lenne. A szalagos, kazettás megoldások ebben is profik, de nagyon drágák a maguk hátrányairól nem is beszélve, jellemzően csak nagyobb multik használnak ilyesmit. A lemezes megoldások (helyben vagy NAS-ban elhelyezve) pedig folyamatosan online vannak, ami azzal jár hogyha a szerverre be tud jutni egy ilyen vírus, akkor maga a mentés is veszélynek van kitéve. Először is kell egy jól felépített rendszer, megfelelően védve, a felhasználók pedig lehetőség szerint ne dolgozzanak a szerveren, ez nagyon fontos. Tehát elsődlegesen a védekezés ott kezdődik, hogy oda vírus ne jusson. Ha mégis, akkor a sima Windows-os mentésünk veszélybe kerülhet, ez ellen megoldást csak harmadik féltől származó szoftveres megoldások adhatják, ahol a tárolás külső helyen történik (így megvalósulhat a fizikai elkülönítés is, pl. elemi kár esetére), és csak a backup szoftver fér hozzá a tárolóhoz, így kizárva egy esetlegesen futó vírust a rombolásból. Itt jön képbe ismét a felhő, ugyanis lehetőség van felhőbe készíteni mentést, pl. a Microsoft által nyújtott Azure backup szolgáltatás segítségével. Sok előnye van, ha olyan csomagot választunk akkor ugyanis az alapértelmezett lokálisan redundáns (egy adatközponton belül több eszközön tárolt) mentés helyett geo redundánsra is lehetőségünk van, ami pl. azt jelenti, hogy az írországi adatközpont mellett ugyanazon adat valahol az USA-ban is (vagy máshol, de minimum 800km távolságra onnan) megvan másolatban, így ha kitör egy újabb világháború, elönti a tenger a szerver parkot vagy becsapódik egy üstökös, az adataink jó esetben akkor is meglesznek. Megvalósul tehát a fizikai elkülönítés, megfelelő internet sávszélesség ugyan kell hozzá, de kapunk egy profi, amúgy méregdrága backup szoftvert a csomag részeként, és nem kell merevlemezekre se költenünk. Bár alternatívaként több olyan ügyfélnek is felajánlottuk már, ahol nem kell terrányi mennyiségű adatot a felhőbe tölteni vagy csak a kritikus adatokat tennék a felhőbe, ennek ellenére egyetlen egy esetben volt csak lehetőségünk kipróbálni a technológiát, az ügyfél aztán amint az első havi számlák megérkeztek, nagyon hamar egy, amúgy több millióba kerülő megoldás után nézett. A terv ugyanis az volt, hogy az adataik nagy részét egy helyi NAS-ra mentik le az Azure-hoz kapott biztonsági másolat készítővel, és csak egy részét, a kritikusabbat töltik felhőbe. Ennek ellenére a költségek nagy részét a helyileg tárolt adatokra is kiszámlázták, mivel mentendő szerverenként kellett egy alapdíjat fizetni és ezen felül még a felhőben tárolt adatok után is. Ez utóbbi minimális volt, a teljes költség mégis akkora lett, hogyha eredeti terveik alapján minden beállításra került volna a mentésbe, akkor havi nettó 60-70 ezer forintot elköltöttek volna csak mentésre, ami így végül kb. 2 év után már költségesebb lett volna, mint az a Macrium által szállított megoldás, amit végül választottak és ami jó néhány évig kiszolgálja majd az igényeiket.

Itt pedig fontos kiemelni, hogy ezek a nagy, biztonsági mentési megoldásokat szállító multik nem véletlen gyártanak O365-höz is mentési megoldásokat, az ugyanis alapból nem jár hozzá, bár nyilván némi plusz havi díjért megoldható. A helyi Exchange levelezésben is vannak ún. adatvédelmi irányelvek, adatmegőrzési idők, a felhős megoldások ugyanezekre a technikákra építenek. Ennek megfelelően amikor valaki letöröl a levelezéséből egy levelet, és üríti a kukából, akkor az csak megjelölésre kerül az adatbázisban és amint az adatmegőrzési határidő letelik akkor törlődik ténylegesen is az adatbázisból. Ha például egy bosszúra vágyó munkavállalónktól nem vettük el időben a hozzáférését és ismeri ezt a megoldást, akkor akár olyan is megeshet velünk, hogy véglegesen törli az adatokat a fiókjából, erre pedig mentés nélkül nem lesz semmilyen védelmünk. Másik gyakori probléma szokott lenni amikor valaki komplett mappát töröl a levelezéséből, a törölt elemek visszaállítása opció még mutatja őket. Visszaállítani viszont már csak a bejövő mappába tudja, függetlenül attól, hogy honnan lett törölve. A webes felületen egyesével tudja megtenni, gépen futó Outlook-ból akár tömegesen, de a sok törölt közül nem tudja kiválogatni annak az adott mappának a tartalmát, mivel az végleg elveszett. Fájl szervereken szintén okozhat ez fejtörést, a fájlok korábbi verziója funkció a legtöbb esetben mentőövet nyújt egy fájl törlés, felülírás esetén, de vannak olyan esetek is, amikor csak a rendes mentés segít visszaszerezni adatainkat. Így tehát egy tisztán felhős rendszer esetében számolni kell ugyanúgy a biztonsági mentéssel is, hiába hiszik azt sokan, hogy erre sincs akkor szükségük.

Másik gyakori tévhit, hogy felhős rendszerek használata esetén nem kell vírusvédelem. Arra pont ugyanúgy szükség van, hiszen a saját gépünk biztonsága ugyanúgy kiemelten fontos. Igaz, a spamszűrési feladatokat például el tudja látni a felhőben lévő szűrő, így egy kisebb tudású vírusvédelem is megfelelően védhet minket, de a gépeinket akkor sem hagyhatjuk vírusirtó nélkül, főleg hogyha rendes mentéssel nem tervezünk. Egy nem megfelelően felépített rendszer esetében ugyanúgy komoly bajba kerülhetünk, ha a gépünk vírust kap és a felhőbe tárolunk.

Mi egyébként azokban az esetekben amikor az ügyfél kérése kifejezetten a felhőre van kihegyezve, és a 6-7 év időtartamra a matek is igazolja a létjogosultságát, akkor leginkább a hybrid megoldások mellett szoktuk letenni a voksot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fájlszerver, a fájl tárolás jellemzően helyben, helyi fájl szerverre történik, adott esetben Onedrive-al is kombinálva, de akad olyan ügyfél is, ahol ingyenes, linuxos Owncloud rendszerből építettünk saját felhőt, egy ugyanolyan ingyenes kliens program segítségével tudnak ugyanazzal a módszerrel tárolni rá, mint Onedrive vagy Google Drive esetében. Ebből is látszik, hogy a megoldások tárháza ma már szinte végtelen. Aztán a másik megoldás az Exchange esetén, hogy a helyi fájl szerver és tartományvezérlőre építve a helyi címtárból felépítünk egy példányt a felhőbe, ami összeszinkronizál és a felhasználói fiókok létrejönnek egy felhős címtárban is, erre O365 előfizetőknek ingyenes lehetőséget biztosít a Microsoft. Ahogy ez megvan, a “földi” felhasználói profilokra fel lehet építeni az O365-ös levélfiókokat, így ugyanazon név/jelszóval lehet elérni ezeket a fiókokat is, a két rendszer szinkronban van és ha netán nincs net az irodában, a felhőből az authentikáció akkor is működőképes a másodlagos, felhőben lévő tartományvezérlőnek köszönhetően és levelezni tudunk továbbra is úton-útfélen. Ez a fajta hybrid megoldás számos hátrányát kiküszöböli a tisztán felhős rendszereknek és mivel csak egy helyi fájlszervert és tartományvezérlőt kell ellátni az üzemeltetési igényei is jóval alacsonyabbak, minden mást intéz a Microsoft. Itt pedig elérkeztünk ahhoz a ponthoz, a marketing layerhez, amiben az O365 és társai szintén erősek és amivel szintén próbálják meggyőzni nem csak a felhasználókat, de az üzemeltetőket is. Ez pedig az üzemeltetési költségek, feladatok. Először is egy Exchange szervernek a beüzemelése, konfigurálása is embert próbáló feladat, sok évnyi tapasztalatot igényel és nem kevés szaktudást. Igaz ez már egy kisebb Exchange környezetre is, pláne a nagyokra, amikor már nem elég a Standard változat vagy több Exchange rendszert kell több szerverre, a szerepköröket elosztva köztük konfigurálni, na az már nem a kóklerek feladata. Márpedig sajnos elég népes a táboruk, szerintem nem csak kis hazánkban, máshol a világon is. Ezzel szemben az O365-be való átállást minden lehetséges eszközzel támogatja a Microsoft (bezzeg visszafele irányban…), hiszen kényelmes és jól jövedelmező nekik is, az ügyfélnek is, de leginkább az üzemeltetőnek. Az ügyfél ha nem számol utána évek alatt pont ugyanazt a halom pénzt önti majd a rendszerébe, csak csendben, apránként. Viszont az üzemeltető és a gyártó is jól jár. Előbbi azért, mert tényleges munka helyett a licencek után jutalékot kap, a gyártók pedig szeretik különböző akciókkal még meg is ajándékozni a felhős ügyfeleket felhajtó kereskedőket, míg az üzemeltetési feladatok 99%-a a gyártóhoz kerül, aki nyilván egy nagy szerver park részeként, a többiekkel együtt sokkal hatékonyabban, olcsóbban tudja üzemeltetni a levélfiókjaikat, így pedig az ebből keletkező árrés tiszta haszon nekik. Arról nem is beszélve, hogy az illegális felhasználás, a nem jogtiszta szoftverhasználat így kizárt. Nem véletlen tolja ennyire agresszíven ma már minden szoftver gyártó a felhős termékeit, mert függetlenül attól, hogy maga a technológia ma már nagyon is életképes és megvan a létjogosultsága, elvitathatatlan előnyei is vannak és sokszor jó alternatívát jelenthet egy-egy probléma vagy feladat megoldására, ettől függetlenül a gyártók nem estek a fejükre és egy pillanatig sem a mi zsebünknek akarnak kedvezni, ugyanúgy profitorientáltak, mint ahogy eddig is azok voltak. Ahányszor egy ilyen felhős rendszer minden elemét komplexen, rendszer szinten áttekintve kiszámítjuk több évre a költségeket nagyságrendileg elmondható, hogy a hagyományos, földi rendszerekkel szinte fillérre azonos vagy még attól is magasabb költségeket produkál. Mivel most a járvány helyzet végén sokan gondolkodnak hogyan, merre faragjanak a költségeiken így én azt javaslom tegyék mérlegre a két rendszer előnyeit, hátrányait, majd számoljanak 6-7 éves távra egy költséget rá, kalkuláljanak egyet a legkevesebb hátránnyal, és a legtöbb előnnyel járó hybrid kialakítással és végül ez alapján döntsenek így akarják-e. A marketingnek pedig ne dőljön be senki, se a felhős szolgáltatások gyártóinak, se a házi barkács szakiknak, akik most meglátták a könnyű üzemeltetésben a lehetőséget. Egy meglévő levelezést sokféleképpen be lehet importálni, a webfelületen pillanatok alatt létrehozott fiókokba, utána csak írni kell a számlákat, a legtöbb problémát jelentő szolgáltatásokkal nem kell soha többet megküzdeni, mint pl. spamszűrés, vírusok elleni védelem, tárolás, levélforgalom, stb. Főként komolyabb rendszerek megtervezéséhez érdemes olyanok tanácsát kérni, akik telepítettek már és üzemeltetnek is számtalan Exchange rendszert, így az O365 mögött lévő technológiai alapokat is ismerik, illetve nem idegen a felhős rendszer sem, így minden területre kiterjedő ismerettel rendelkeznek, mert ahogy reményeim szerint a fenti leírásból is kiderült, a felhasználás helye, módja ma már szinte korlátlan számú kombinációs lehetőséget tartalmaz, amiből akár több jó megoldás is lehetséges egy-egy cég számára, ennek megtalálása viszont embert próbáló feladat. Tudom, a járvány helyzet most mindenkit gyors cselekvésre sarkall, és sokan csak a sorok alján lévő számokat nézik, de ha jót akarnak maguknak nézzenek kicsit jobban a dolgok mélyére, számoljanak ki tételesen mindent, több évre vetítve, és ne üljenek fel a marketingnek, mindjárt szembe jön a pucér valóság. Mondom ezt úgy, hogy nekem is könnyebb lenne az életem, ha egy ír szerverparkban lenne az ügyfelek minden szolgáltatása és pár alap feladatot eltekintve csak hó végén a számlát kéne megírni nekik, és néha még hálából nyaralni vagy a Forma 1-re is elvinne valamelyik nagy multi, akinek a felhős cuccait eladom.

A felhős, O365-ös témában javasoljuk elolvasásra az alábbi cikkeinket is, ahol más aspektusokból is foglalkozunk a kérdéssel. Ha valaki már döntött, felhőt szeretne és csak az a kérdés milyen csomag legyen, akkor a melyiket válasszam cikkünk segít, ha abban gondolkozik, hogy az egyszerű linuxos vagy ingyenes levelezőjét profi megoldásra cserélje-e, akkor a második cikkben lesznek a válaszok.

Váltson Windows 10-re egyszerűen, most!

Windows 10 karácsonyra

Sokan már a hurka-kolbászra, a halászlére és a szilveszteri bulira készülődnek, így is van ez rendjén. Amint túl vagyunk az ünnepeken vagy éppen van egy kis időnk két ünnep között érdemes azonban régi Windows-unkra is gondolni és a gépünket is megajándékozni karácsonyra. Egy Windows 7-tel telepített gépnek pedig nincs is most szebb ajándék egy friss, ropogós Windows 10-nél. Bevallom magam is nehezen vettem rá mindig magam egy ilyen cserére, egy újratelepítés kész horror volt mindig is, egy kb. 2 napos munka kezdve az adatok lementésével, a friss Windows telepítésével, majd az általam használt kismillió program újratelepítésével és esetleg azok beállításainak, adatainak visszaállításával. Most viszont tippet adunk hogyan ússzuk meg mindezt és 1-2 óra alatt pár kattintással hogyan varázsoljuk újjá gépünket.

Az alábbi frissítési lehetőséget évek óta alkalmazzuk sikerrel, az elmúlt napokban-hetekben tucatjával csináltuk meg sikerrel. Kezdetben sok hibával, gyakori rendszerösszeomlással járt (aminek gyakran teljes újratelepítés lett a vége), mostanra viszont azt lehet mondani szinte minden hibát kiküszöbölt a Microsoft a folyamatban, legalábbis nálunk a nagy számok törvénye alapján is nagyon jók a tapasztalataink. Azonban azok számára akik azt a minimális esélyt is szeretnék elkerülni, ami azzal a (nekem) 2 napos, de jó esetben is sok órányi szenvedéssel járó újratelepítéssel fenyeget, nincs más lehetőség, mint egy alapos mentés. Erre számtalan szoftver nyújt lehetőségeket, mi általában a Hiren’s boot lemezen is megtalálható Acronis True Image megoldását szoktuk alkalmazni, amivel a rendszerlemezről teljes mentést lehet készíteni egy külső winchesterre vagy a gépben található másik lemezre, ami rendelkezik elegendő hellyel. Egy ilyen teljes mentés elkészítése már nem egy annyira egyszerű feladat, bár a szervizben rutinnak számít, egy otthoni felhasználó képességeit rendszerint meghaladja. A vállalkozó kedvűek töltsék le a Hiren’s legújabb boot lemezét, írják ki DVD-re vagy ha nincs optikai meghajtó akkor a Rufus nevű programmal gyártsanak belőle boot-olható pendrive-ot és hajrá, indítsák a gépet róla, majd keressék az Acronis programját a lemezen és annak segítségével a backup menüpont alatt készítsenek egy teljes mentést a C meghajtó tartalmáról egy lemezkép fájlba. Ehhez egy kis segítséget az ittippek.hu oldalunkon találhatnak.

A bátrabbak nyugodtan nekiláthatnak enélkül is a folyamatnak, az adataik nem lesznek veszélyben, legfeljebb egy esetleges nagyobb összeomlás esetén szakértői segítséget kell igénybe venniük az adatok lementéséhez. Nem akarom senki kedvét elvenni, mert az elmúlt hónapokban elvégzett ilyen frissítéseknél szinte 100-ból 100 volt a sikeresek aránya, néhány esetben volt csak valami gubanc és az is inkább csak a frissítés indítása kapcsán, nem a folyamat közben. Ettől függetlenül Murphyke mindig munkálkodik ezt sose felejtsük el. Én gyakran mentésből is legalább kettőt csinálok, ami már a ló túloldala, de sokat tud segíteni a bajban.

A frissítés maga egy rendkívül egyszerű művelet. Indítsuk el régi Windows 7-es gépünket vagy ha már elindítottuk zárjunk be mindent. Töltsük le a Windows 10 frissítési segéd programját innen: https://www.microsoft.com/hu-hu/software-download/windows10
Ha meglévő Windows 10-et szeretne újabb kiadásra frissíteni, akkor a kék frissítés gomb alatti programot kell letölteni, ha egy Windows 7-es gépet frissítünk fel, akkor az eszköz letöltése gomb lesz a nyerő. Ha elindítottuk, akkor ott több opciónk is lesz, tudunk Windows 10-es telepítő DVD-t készíteni, indítható pendrive-ot, illetve helyben frissíteni az aktuális gépet. Ez utóbbit fogjuk most elvégezni. Ekkor a program le fogja tölteni a telepítőt a netről, ami kb. 4-5GB, forgalmi korlátos netkapcsolatról el se indítsuk. Ha lassú a netünk, akkor pedig eltart majd egy darabig, magára is hagyhatjuk a gépet. (Ha több gépünk van otthon vagy másnak is szeretnénk a frissítést elvégezni akkor érdemes lehet egy DVD-t rááldozni és lemezre írni a telepítőt.) Miután a telepítőt letöltötte pár tovább gombot, EULA elfogadást követően megvizsgálja majd a gépünket inkompatibilis programok után, ha ilyet talál ezekről értesít majd minket. Végül az adataink megtartásával és az inkompatibilis programok eltávolításával el tudjuk indítani a frissítést, ami a gép sebességétől függően eltarthat egy darabig, egy korszerű, SSD-vel ellátott gépen 1 órán belül végezni szokott. A gép végül többször újraindul, a legutolsó alkalmával már a Windows 10 köszönt minket néhány alapbeállítással, ahol különböző szolgáltatásokhoz / adatokhoz tudunk engedélyt adni vagy épp megvonni. Amint ezen túl vagyunk beköszön a jól ismert asztalunk, minden adatunk megmaradt és immár a legfrissebb Windows 10 fut a gépünkön.

Természetesen előfordulhat, hogy adódnak nehézségek is, pl. a gépünk nem alkalmas a Windows 10 futtatására, esetleg helyet kell a C meghajtón felszabadítani (úgy 20-30GB szabad hellyel érdemes nekikezdeni), vagy olyan inkomptibilis programok vannak a gépünkön, amik akadályozzák a frissítést. Ezekről az előfeltételek ellenőrzése során értesít minket a telepítő.

A Windows rendszer nem egy ingyenes program és a Microsoft nem a szeretetszolgálat, így a licencelésről sem szabad megfeleldkezni. Hivatalosan minden olyan megvásárolt Windows 7-es termékkulccsal rendelkező gépet, amin korábban már frissítve lett Windows 10-re a rendszer jogtisztán lehet ismét frissíteni Windows 10-re a meglévő licenc segítségével. Sokaknál fordult elő olyan régebben, hogy valami miatt vissza kellett álljanak a Windows 7-re, ez az első Windows 10 verziók esetében igen gyakori volt. Nekik jó hír ez. Gyakorlati tapasztalatból mondom, hogy akik korábban nem frissítettek azoknak is a Windows 7-es telepítőkulcsát automatikusan aktiválni fogja a Windows 10 a frissítést követően, ők hivatalosan nem legálisan frissítenek, de gyakorlatilag nagy valószínűséggel egy aktivált Windows fogadja majd őket. A jogtiszta út itt egy Windows 10 Refurbish licenc lehet, amit 3 hónapnál régebbi, olyan használt gépekre lehet megvenni, amelyekhez van korábbi Windows licenc. Tehát a meglévő Windows 7-es matrica mellé felrakhatjuk az új Windows 10-es matricát, amit jóval kedvezőbb áron, kb. az új licenc árának harmadáért tudunk megvenni. A licenc nélkül nem rendelkezők számára az OEM lesz a megfelelő, legolcsóbb megoldás 30-50 ezer forint közötti összegért (változattól függően), ennek kb. harmada a “felújítós” változat.

Végezetül ejtsünk pár szót egy másik gyakorlati tapasztalatról, amiből mostanában szintén rengeteget csinálunk. Ez pedig a gépcserével egybekötött Windows 10-re frissítés. Ilyen lehet az az eset is, amikor a régi gépünk nem felel meg a Windows 10 alapkövetelményeinek, mármint a Windows 10-et telepíteni éppen még képesek vagyunk, de nem vagyunk megelégedve a teljesítménnyel. A jó hír az, hogy a Windows 7-tel ellentétben, ami sokkal kényesebb volt a hardver változásokra a Windows 10 már sokkal rugalmasabb és az esetek túlnyomó többségében egy teljesen más felépítésű gépbe átrakva is sikeresen elindul. Így ha gépcserével egybekötve váltunk Windows 10-re mi azt szoktuk csinálni, hogy vagy klónozzuk vagy helyben lefrissítjük a régi gépben a rendszert Windows 10-re és amint ez sikeresen megtörtént átépítjük a merevlemezt az új gépbe és onnan indítjuk el a rendszert. A klónozás annyiban jobb (ha egyúttal merevlemezt is cserélünk), hogy így a fentebb már említett biztonsági másolat is rendelkezésre áll a frissítés megkezdése előtt. Természetesen ez így leírva lényegesen egyszerűbb, bár nem egy nehéz művelet igényel némi szakértelmet. Ha gépcserében is gondolkodik ne habozzon szakértőhöz fordulni vele, gyorsan és szakszerűen elvégezhető a gép és az operációs rendszer cseréje is az adatok és a telepített programok meghagyásával.

Ne feledje senki a céldátumot, a Windows 7 támogatása 2020. január 14-én, bő 3 hét múlva végérvényesen lejár. Ezt követően a Microsoft nem készít már hozzá biztonsági frissítéseket és napról napra egyre több olyan szoftverrel is találkozhatunk majd, ami már a Windows 10-re való frissítésre kér meg minket és nem lesz hajlandó működni vagy telepíteni a legújabb változatot. A nagyobb probléma a biztonsági kockázat, ami ezzel jár, és mivel ahogy a cikkben is említettem nem egy akkora feladat ma már ennek megoldása így ne habozzunk elindítani a gépen a frissítést, amíg sül a hurka a sütőben vagy a gyerekekkel formázzuk a mézeskalácsot a Windows ráér a szoba sarkában végigfuttatni a jó öreg Windows 7-esen a frissítést, hogy aztán a Mennyből az angyal már az új rendszerről csendülhessen fel. Akik esetleg elakadnának valahol vagy nem biztosak magukban azoknak szívesen segítünk januárban, amikor is lesz még két hetünk a támogatás lejártáig.

Ezzel a cikkel kívánunk egyúttal Áldott, Békés Karácsonyt mindenkinek, aki olvas minket!

Office 365 vs Exchange vs IMAP

Office365

Mai témánk ugyancsak sokakat érint, nagyon gyakran merül fel ügyfeleknél, hogy miért lenne érdemes a hagyományos küld/továbbít/válaszol típusú levelezőrendszerek helyett profi, vállalati szintű levelezést használni. Igyekszünk most a leggyakoribb kérdésekre választ adni és egyben segíteni a cégvezetőket a döntések meghozatalában, amikor felmerül bennük, hogy a néhány alapfunkción felül szeretnének végre 21. századi informatikai megoldást használni.

Office365

Először is kezdjük bevezetésként a különböző protokollok magyarázatával. Ha levelezésünket szolgáltatótól béreljük, mondjuk az internet előfizetéshez kapjuk vagy webtárhely szolgáltatás mellé, akkor azok jellemzően POP3 vagy IMAP protokollal érhetőek el. Ezen felül legtöbbször van lehetőségünk webes felületen is levelezni, ezt hívják webmail-nek. A POP3 protokoll úgy működik, hogy a levélszerverről letölti a leveleket a gépünkre és hacsak nem állítjuk be a levelezőprogramnak, hogy tartson a szerveren másolatot a levelekből (x napig, vagy amíg nem ürítjük ki őket a kukából), a letöltést követően törölni fogja őket a szerverről. Ez akkor jó, hogyha nagyon kis méretű a levélfiókunk a szerveren, mert a leveleket így nem ott tároljuk. Ebből a működésből eredően viszont egy halom problémát is kapunk a nyakunkba, úgy is mondhatjuk, hogy a POP3 előnyeinek a felsorolása itt véget is ért. Egyrészt esélyünk sincs a kimenő leveleinket egyszerre több helyen, több eszközön szinkronizálni, mert azok csak helyileg a gépen lesznek meg, másrészt a tárolás helyéből adódóan a leveleink adatvesztésnek vannak kitéve. Nagyon kevesen vannak, akik rendszeresen mentik az ilyen típusú levelezésüket, aki igen, az sem napi szinten, tehát egy vírustámadásból vagy hardver hibából eredő adatvesztést kockáztatnak minden pillanatban. Ezen problémák kiküszöbölésére találták ki az IMAP protokollt, ami szintén hoz létre másolatot a gépünkre a mappákból, de azok tartalmát meghagyja közben a szerveren is. Ebből kifolyólag kellő méretű levélfiókot igényel a szerveren, cserébe viszont másolatban legalább két helyen megvannak a leveleink és ha jól állítjuk be a levelező programot, akkor a kimenő levelek is feltöltődnek a szerverre, így például amikor szükségünk van bárhol a levélszerveren tárolt levelekre, akkor a webes felületen a levelezőprogramból elküldött leveleinket is látni fogjuk. Ugyanígy megoldható az is, hogy mondjuk az asztali gépen küldött leveleinket a következő pillanatban a telefonunkon beállított levelező kimenő mappájában is lássuk és fordítva. Ezzel ugyan sok problémánk megoldódott és kibővültek a lehetőségek, de önmagában az IMAP-pal csak a rövid bevezetőben említett funkciókat kaptuk meg.

Exchange Server 2016
Exchange Server 2016

Itt jön képbe az Exchange, ami a Microsoft levelezőrendszere és amivel jelentősen kibővülnek a lehetőségeink. Mielőtt belevágok az előnyeibe itt fontos megjegyezni, hogy nem csak ez a rendszer létezik természetesen a hagyományos IMAP alapú, jellemzően linuxos levelezőrendszerek után, hanem még nagyon sok másik, többek közt ott van a Google-féle GSuite vagy a szintén sokak által ismert Zimbra. A GSuite is nagyon népszerű, ennek a cikknek a témája mégis az Exchange lesz, mert egyrészt a legelterjedtebb és a legismertebb vállalati levelező megoldás, másrészt az Office csomagnak és a rengeteg egymásra épülő, csoportmunkát támogató szoftvernek köszönhetően ma a legkomplexebb megoldást nyújtja a vállalatok számára.

Először is kezdjük az összehasonlítást az IMAP és az Exchange rendszer között. Az IMAP lényegében egy szinkronizálási protokoll, az Exchange egy levelező rendszer, aminek szintén van egy ilyen protokollja, korábban ActiveSync-nek hívták, ma már egy továbbfejlesztett változata működik, a MAPI. Míg az IMAP esetében csak leveleket, mappákat szinkronizálunk a levélszerverrel, illetve címlistákat is lehetőségünk van, önmagában más funkciót nem lát el. További gyakori probléma az IMAP esetében, hogy nincs szabványosítás, tehát például egy adott linuxos levelezőrendszer Sent mappát nyit az elküldött elemeknek, egy másik sent itemsnek hívja, ahogy magyarul lehet elküldött, elküldött elemek, elküldött levelek is. Amikor például egy Thunderbird levelezőprogramot beállítunk alapbeállításokkal IMAP-pal, akkor a levélszerveren a sent mappába fogja rakni a kimenő leveleinket, amit mondjuk az Android-os telefonon nem fogunk a kimenő mappában látni, mert az pedig a sent items-be fog dolgozni és el fog térni a két kimenő mappa, így valamelyiket rá kell manuálisan venni, hogy oda dolgozzon, ahova a másik. Exchange esetében ilyen problémákba nem fogunk futni, mert ezek a dolgok szabványosítva vannak, amikor a levelezőprogram az Exchange által használt ActiveSync/MAPI protokollal szinkronizál az ugyanazt a kimenő, ugyanazt a levélszemét és ugyanazt a piszkozat mappát fogja használni. Az igazi előnye ennek a rendszernek mégsem ez, hanem az a rengeteg funkció, amit kínál. Lehetőség van például kategorizálni, színkódolni, megjelölni és feladatlistába tenni dolgokat, naptárbejegyzéseket létrehozni, amit aztán a mobileszközökre a megfelelő alkalmazásokba is képes szinkronizálni a rendszer. Össze lehet hívni értekezleteket, vagy meghívót küldeni, amit a másiknak igen/nem válasszal el kell fogadni, ha elfogadta beírja automatikusan a naptárba. A naptáraknál nagyon részletesen személyre lehet szabni, jogosultságokat lehet adni ki mit láthat, lehet létrehozni közös naptárakat és rengeteg ehhez kapcsolódó plusz funkció érhető el. Lehet csatolni megosztott postafiókokat, olyan levélcímekkel, amiket több felhasználó olvashat egyszerre, és ami nem szimplán másolatot küld minden levélről. Tehát ha a másik olvasta, ha válaszolt rá, minden látszik és a megosztott fiók nevében is van lehetőség levelet írni. Hatalmas előnye ezeknek a rendszereknek az adatbiztonság is, a szerveren beállított adatmegőrzési idő lejártáig a törölt elemekből is kiürített leveleket is van lehetőség visszaállítani, anélkül, hogy a rendszergazdának a mentéshez kéne nyúlnia. A mai Exchange rendszerek webes felülete pedig önmagában is kiválóan alkalmas munkára, asztali alkalmazás nélkül is szinte minden hasznos funkciót elérhetünk egyenesen a webről. Ma már online Office használatára is lehetőség van, ami azt jelenti, hogy a levélben kapott Office dokumentumokat akár írásra is meg tudjuk nyitni online, természetesen a legismertebb formátumokat, képeket, PDF-et, szövegeket ugyancsak meg tudjuk tekinteni a fájl letöltése nélkül is. Általánosságban elmondható, hogy rengeteg hasznos, a csoportmunkát és az informatikai rendszer hatékonyságát nagyban növelő funkciók egész sorával van tele, a billentyűzetem is elkopna, ha mindet részletesen fel kéne sorolnom. Sokan mindaddig nem tudják mennyi hasznos funkciót nem használnak ki nap, mint nap, amíg ki nem próbálják. Több helyen vezettünk úgy be ilyen levelezőrendszert, hogy a felhasználók egy része, volt ahol a többsége ellenségesen fogadta, illetve voltak olyan hangok, hogy nekem bőven elég az a néhány alapfunkció. Aztán gyakran ezek az emberek voltak, akik már az átállás ideje alatt elkezdték piros zászlóval jelölni a leveleket és a teendő listába tenni, színkódolni vagy éppen a nagyon hasznos kis “rajzszög” funkcióval rögzíteni a levelet a bejövő mappa tetejére. Aztán másnap már ők tették fel elsők közt az újdonságokra vonatkozó legtöbb kérdést és nagyon rövid idő alatt ismerték ki maguktól a rendszer újdonságait és ma már ők lennének a leghangosabbak, ha vissza akarnánk őket vezetni a régi fapados időkbe.

Hozzá kell azt is tenni, hogy egy Exchange rendszer ma nem olcsó. A terméklicencek önmagában is borsosak és nehezen megfizethetőek egy kisebb cégnek, nem beszélve arról, hogy igen komoly hardver kell alá és szükség van a telepítéséhez, üzemeltetéséhez és a meglévő levelező rendszerről történő átálláshoz is nem kevés szakértelemre. Természetesen ahány ügyfél annyi féle megtérülés és annyi féle költség számítás létezik, de egy alkalommal évekkel ezelőtt utána számoltunk és megdöbbentő eredményre jutottunk. Egy nagyobb rendszer esetében (kb. 250 e-mail fiók, 300-400GB összkapacitással) kértek ajánlatot a régi elavult rendszerük cseréjére. Az akkori legfrissebb Exchange-re megadtuk az árakat, amiben benne volt a terméklicenc díja mellett a szükséges hardver és a meglévő rendszerükről történő átállás munkadíja is. Mivel egy széles körben elterjedt rendszerről volt szó így számos fizetős szoftver elérhető volt az interneten, azok közül is egynek a demo verzióját ki is próbáltuk, kb. 100 ezer forintból megoldotta volna a meglévő levelezés migrálását fiókról fiókra egy új Exchange rendszerbe. A másik oldalon egy olyan ajánlat szerepelt az ügyfél előtt, ami linuxos levelezőre épített, licenc költségek nélkül és már induláskor is igen magas átállási munkadíj költségekkel. Összességében az ajánlat kedvezőbbnek tűnt viszont a szoftverlicencek ingyenessége miatt és a döntéshozók előtt is az a szempont lebegett, hogy a legtöbben úgyis csak az alapfeladatokat használják, néhány ember kedvéért nem vesznek drága rendszert. Végül az elhúzódó átállás miatt 20-25%-al magasabb lett a linuxos levelező ára, aminek később a fenntartása is jóval több munkával járt, mire 4-5 évre rá ismét megkeresett minket az ügyfél és megrendelte az Exchange-re átállást, amivel végeredményben jobban járt és évek óta nagy megelégedéssel használja. A legelső alkalommal viszont készült egy nagyon tanulságos számítás, ami úgy nézett ki, hogy dolgozónként napi 5 percet számoltunk, annyit veszít el a munkaidejéből a fapados rendszer használhatatlansága miatt vagy éppen egyes funkciók hiánya miatt. Elég volt csak napi 5 perccel számolnunk és az akkori minimálbérrel mégis az jött ki, hogy kb. 1 év alatt térül meg a szoftverlicenc ára. Mivel egy ilyen rendszer kb. 5-6 évig használható mire át kell térni a legújabb verzióra, így bőven van ideje megtérülni. Viszont ma már befektetni sem kell vagyonokat, mert itt a lehetőség még tovább fejlődni Office 365-tel.

Azt hiszem felhőről ma már mindenki hallott, nem kell a fogalmat magyarázzam. Az Office 365 a Microsoft felhőszolgáltatása, egy havidíjas alapon bérelhető Exchange, pontosabban jóval több annál. Ugyanis ahogy a nevéből is kitűnik egy nagy Office csomagot kapunk a pénzünkért, ami magában foglal egy Exchange levélfiókot is 50GB tárhellyel. Van belőle sok fajta licenc, olyan is ami lehetővé tesz nekünk az asztali gépre letelepített Office használatot és olyan is, ami csak online enged nekünk minden Microsoft technikát használni. Az 50GB-os Exchange levélfiókon és a webes Outlook felületen kívül még találkozhatunk a népszerű Office programok online (böngészőből futó) változataival, de a Word/Excel/Powerpoint mellett ma már több tucatnyi egyéb hasznos csoportmunka és vállalati kommunikációs szoftver is elérhető, ezek közül is kettőt emelnék ki, a Skype for Business-t (vagy újabb nevén Teams-et), illetve a szintén komoly erőforrásokat és licenc költségeket jelentő csoportmunka szoftvert, a Sharepoint-ot, aminek online változata szintén rendelkezésre áll. Ezen felül még ami nagyon fontos, hogy az adatok online tárolásához kapunk még 1TB OneDrive tárhelyet is. Egy ilyen komplett csomagnak a listaára pedig jelen pillanatban 4,2 EURO havonta, ami gyakorlatilag aprópénz ahhoz képest, amennyi funkciót és ami lehetőséget ad a dolgozóknak nap, mint nap. Úgy is felfoghatjuk, hogy egy átlagos magyar fizetéssel rendelkező dolgozónk kb. 1 órányi bérébe kerül havonta, amennyi segítséget ad az viszont nem havi egy órával fogja növelni az Ő hatékonyságát. Szinte napi rendszerességgel kapjuk meg azt is kérdésként, hogy megéri-e olyan Office 365 licencet venni, ami helyi Office telepítését és használatát adja, havidíjas alapon. Önmagában hogyha valaki csak az Office használata miatt veszi, akkor azt szoktuk mondani, hogy ne tegye. Kb. 60 ezer nettó körül lehet kapni a legkisebb, vállalati környezetben is használható csomagot, míg egy ilyen Office 365 csomag havidíja 15 EURO körül van, ami azt jelenti, hogy kb. 1 év alatt kifizetjük annak az Office licencnek az árát, ami egyébként 5-6 évig kiszolgál minket. Egyetlen kivétel van csak, amikor ilyen Office vásárlása jó alternatíva, amikor projekt munkára alkalmaz a cég valakit és néhány hónapra szükség van egy Office csomagra. Ezen kívül csak akkor érdemes valakinek ebben gondolkodnia, hogyha a mellette lévő szolgáltatásokat is tervezi használni, mint például a OneDrive tárhelyet, Sharepoint-ot, egyebeket.

Apps

Az átállás és az egyéb költségek kapcsán is elmondható, hogy egy hagyományos IMAP-os levelezőből történő átállás az Office 365 esetében a legegyszerűbb és a legrugalmasabb is. A webes admin felületen van lehetőség a korábbi szolgáltató IMAP szerveréről egyenesen átszinkronizálni a leveleket, a szerver elérési adatok megadását követően. Ahol ez bármi miatt nem lehetséges ott szükség van némi szakértelemre, és a korábban használt Outlook-ra vagy egyéb IMAP-os levelezőprogramra. A régi és az új levélfiókot egymás mellé beállítva apránként át lehet pakolni a levelezést, ami inkább időigényes és sok odafigyelést igénylő feladat, de egyáltalán nem bonyolult. Így hát bátran merem javasolni bárkinek, hogy nyugodtan vágjon bele akár saját Exchange rendszer építésébe, akár a levelezés Office 365-be migrálásába, mert nem csak hosszú távon, már igen hamar meg fog térülni. A hatékonyságot leginkább növelő megoldás, legyen szó Exchange-ről vagy a még több alkalmazást magába foglaló Office 365-ről.

Végezetül említenék még egy levelezéssel kapcsolatos rémálmot, amit az Office 365 megold nekünk. Az pedig a spamszűrés. Jellemzően a kisebb szolgáltatók vagy akiktől csatolt szolgáltatásként kapjuk a levélfiókunkat azok nem fognak nekünk profi szűrő megoldásokat adni. Magyarul elönt minket a spam, ami sokaknak ismerős lehet. Ez saját levelezőszervernél is komoly fejtörést jelent, akár egy saját Exchange esetében is, mert azt a tudást, ami alapján hatékonyan fel lehet a jelenség ellen lépni bizony licencelni kell, valakinek fizetni kell érte, hogy segítsen kiszűrni nekünk a kéretlen leveleket. Nyilván egy nagy szolgáltató esetében ez könnyebben megy, mert nagyobb mintából tud dolgozni, amikor 1 perc alatt a sokadik ügyfele kapná ugyanazt a spam levelet, akkor el tudja kezdeni blokkolni, egy ilyen esetben nekünk viszont az összes címünk spam-et kap egy saját rendszeren. Az eddigi tapasztalat alapján nyugodtan ki merem jelenteni, hogy a levélszemét szűrését a nagyok közül is az Office 365 oldja meg a legprofibban, ha nekem kéne döntenem, hogy céges levelezésként mit vezessek be már önmagában ezért kifizetném, amit elkérnek érte. Itt pedig visszautalnék a korábbi gondolatmenetre is, hogyha egy másik szolgáltatást használok, amiben elöntenek a spam-ek és naponta csak pár percet foglalkozok ezek törölgetésével, akkor az hosszabb távon mennyi erőforrásomat fogja lekötni? Lehet így nézve már nem is kérnek olyan sokat érte?

Azok számára pedig, akik karbantartási szerződésben gondolkoznak van egy külön jó hírem. Az Office 365 már elérhető nálunk olyan formában is, amikor az átalánydíjas karbantartás keretében a havidíjba beépítve mi biztosítjuk a licenceket. Így nem kell külön bonyolítani a licencek könyvelését, a fizetését, a különböző változásokat lekövetni. Egyszerűen csak használni kell a jelenleg elérhető legjobb és leghatékonyabb vállalati megoldást.