Milyen vírusirtót válasszak?

A legtöbben akik ma számítógépet használnak már tisztában vannak a vírusok veszélyeivel, ez a cikk most nekik szól és a megfelelő védelem megtalálásában szeretne segítséget nyújtani. Azok számára, akik nem érzik ennek súlyát javaslom előbb ezt a cikket: http://www.itcikkek.hu/informatikai-veszelyek-a-virusokrol/

Vírusirtók

Ma már elmondhatjuk, hogy talán egy fokkal jobb a helyzet, mert a Windows 8 megjelenése óta minden PC-n jelen van egy aktív vírusvédelem a Windows Defender személyében. Így azoknak a gépe is már a telepítés első pillanataitól fogva védve van, akiknek fogalma sincs róla mi is az a vírusirtó. Ráadásul a Windows frissítésekkel együtt a definíciós fájlok is frissülnek benne, így folyamatosan naprakészek lehetünk az újonnan megjelenő kártevőkkel szemben. Ezzel az egyetlen baj, hogy a tesztek alapján kb. 80%-os védelmet nyújt csak, vagyis 1000-ből 200 vírus fog átjutni a szűrőnkön. A sok éves tapasztalatunk pedig az ilyen “gyári” védelemmel ellátott gépeken, hogy be is jön az az 1000-ből 200. Ezzel szemben egy jól megválasztott fizetős (de akár még ingyenes) védelem is képes lehet 1000-ből 990 vírus kiszűrésére. Mivel a zsarolóvírusok és egyéb nagyon kemény károkat okozó kártevők korszakát éljük ezt a veszélyt nem árt komolyan venni bármilyen gépről is legyen szó, az otthoni gépünkről elveszített sok évnyi családi fotó éppen olyan fájdalmas tud lenni, mint a cégünk működéséhez szükséges adatok, amiket hiába őrzünk adott esetben biztonságosan, ha egy vírus utána pillanatok alatt elintézi az egészet.

Cikkünket most két részre bontanám, az első szóljon az otthoni felhasználókhoz, a folytatás pedig az üzleti ügyfelek számára segít majd dönteni. Kezdeném azzal, hogy tudomásom szerint egyetlen ingyenes védelmi megoldás sem legális céges használatra, ezt nem árt tudni. Otthoni felhasználásra viszont mindenki szabadon alkalmazhatja őket, általában azzal szoktak kevesebbet tudni fizetős társaiknál, hogy kémprogramok ellen nem védenek, tehát az olyan programok, amelyek hirdetéseket jelenítenek meg folyamatosan a gépünkön, esetleg az internet használati szokásainkról és egyebekről jelentenek azok szabadon garázdálkodhatnak. Nagyon gyakori még, hogy az ingyenes megoldások mindenféle regisztrációkat követelnek meg, folyamatosan ajánlatokkal bombáznak minket, próbálnak meggyőzni a fizetős változat megvételéről, vagy nem valós fenyegetésekre hívják fel a figyelmünk. Éppen ilyen védelem az Avast is, amelyik egyébként az ingyenesek közt talán most az egyik legjobb, mindössze évi 1 alkalommal meg kell adjuk az e-mail címünket, ami egy gyors és egyszerű regisztrációnak felel meg, cserében egész évben ingyen védi a gépünket, sőt még a kémprogram típusú kártevőkkel szemben is aktív. Ugyanakkor a fizetős védelemre szőtt meggyőzési stratégiát már időnként túltolják a programozók, egy ismerősöm gépén például nemrégiben a fizetős változatban elérhető takarító program megvételéről úgy próbált meggyőzni minket, hogy 160GB-nyi szemetet talált egy olyan gépen, amin összesen 140GB az adat, amiben benne volt maga a Windows rendszer és bizonyíthatóan több tíz GB privát adat is, ami legkevésbé sem tekinthető szemétnek. Mégis, ha valaki ingyenes megoldást keres otthonra, akkor elsőként az Avast-ot tudom neki ajánlani, nem elég, hogy a független teszteken mostanában mindig az élmezőnyben végez, a teljessége miatt (kémprogramot is keres) is jó választás. Csak nem kell készpénznek venni, amikor egyéb veszélyekre figyelmeztet és a fizetős változatot akarja eladni nekünk. Ha már szóba kerültek a tesztek, nos mindenképpen érdemes azok alapján választani. Nem mondom, hogy otthoni felhasználóként az ember órákat böngéssze a független tesztek eredményeit és utána olvasgasson minden tesztelési metódusnak, hogy értelmezni is tudja azokat, ezért vagyunk mi, hogy ezt megtegyük. Ráadásul ahogy az informatikában is minden gyorsan változik, úgy itt is gyorsan változnak a trendek, gyakran évről-évre változik a gyártók sorrendje, amit mezei felhasználóként nehéz is lenne nyomon követni. Például sokan emlékezhetnek, hogy 8-10 éve minden a NOD-ról szólt milyen innovatív, gyors és jó találati arányú termék, azóta pedig hosszú évek óta a futottak még kategóriát erősíti.
Ha valaki otthoni felhasználóként rászánja magát egy fizetős védelemre, akkor az Avast mellett egy GData Antivirust tudok neki javasolni, amit minél több gépre vesz meg annál olcsóbb. 1 gépre évente 6000 forint körül érhető el (ami havi 500ft), de ha mondjuk 3 gépünk van otthon, akkor már évi 4000 forint körül is kijövünk gépenként. Érdemes lehet többen összeállni családon belül és akkor nagyon olcsón lehet egy piacvezető vírusirtónk, ami 1000-ből legfeljebb néhány vírust enged csak át, jó eséllyel egy bekapcsolt viselkedés védelem még azokat is lekapcsolja.

A céges ügyfelek esetében már az ingyenesekről nem beszélhetünk, így jöjjenek a fizetős megoldások és azok fajtái. Itt mindjárt fontos lenne két részre bontani a védelmek típusait, központilag felügyelhető és ún. “otthoni” változatra. Általában azt szoktuk mondani ahol a gépek száma 10 alatt van ott mindegy melyik változatot veszik, 10 gép felett azonban már mindenképpen érdemes elgondolkozni a központilag felügyelhető változaton. Ennek rendkívül egyszerű oka van. A vírusirtó is egy program, aminek ráadásul nagyon fontosak a napi rendszerességű frissítések, ugyanúgy tartalmazhat program hibákat, egyes esetekben leállhat akár a védelem, illetve a másik fontos szempont, hogy amikor biztonsági riasztás történik a felhasználó nem biztos, hogy a legjobb döntést hozza, viszont bármit is kellhet csinálnia a rendszergazdának a védelemmel azt csak a géphez odaülve, a felhasználót a gépétől felállítva tudja megtenni. A központi konzolos megoldásoknál ezzel szemben a frissítéseket egy központi konzol tölti le és terjeszti a hálózat gépei közt, amiken egy ún. ügynök program tevékenykedik és küldi a jelentéseket a központi konzol felé. Így a cég rendszergazdája egyetlen felületen monitorozhatja a védelmeket, és kezelheti a biztonsági incidenseket anélkül, hogy a felhasználókat ki kéne vegye a munkából. Ráadásul pillanatok alatt lehet egy beállítást a cég összes gépén elvégezni és pár percen belül már az összes vírusirtó aszerint működik. Ugyanígy beállíthatóak időzített, központi víruskeresések és bármikor lehet ilyeneket indítani kézzel akár egy-egy gépen külön-külön is vagy egyszerre az összesen. Ezek mind olyan hasznos funkciók, amelyek nagyban növelik a védelmi rendszer hatékonyságát, természetesen egy bizonyos számú gép felett érdemes ilyen fajtát választani. Ma már a nagy gyártók mindegyike rendelkezik ezzel a fajta védelemmel. Technikailag egy központi gépet igényel, nem feltétlenül szervert (bár ha egyébként is van célszerű arra telepíteni), de egy olyan gépet, ami az idő legnagyobb részében elérhető a hálózaton és olyan ember használatában van, aki a központi konzolt fogja felügyelni.

Vírusirtó tesztek

Az pedig, hogy ki melyik gyártó termékét választja már picit vallás kérdése is, mert szoros az élmezőny, de mindenképpen a független tesztekből érdemes tájékozódni az aktuális trendekről. A két legnagyobb ilyen oldal a virusbulletin.com és az av-test.com. Ezek különböző szempontok alapján osztályozzák, pontozzák és minősítik a különböző gyártók termékeit. A szempontok közt szerepel általában a találati arány mellett az erőforrás igény (mennyire lassítja a gépünk), az ismeretlen vírusok elleni védelem, az ismert kártevők elleni védelem (felismerés minta alapján), de még az is, hogy hány false positive-ot (hány hibás felismerést) produkál az adott termék. Mi a Virusbulletin által publikált RAP átlagot szoktuk mérvadónak tekinteni, ami a felismerési hatékonyságot átlagolja, az ismeretlen vírusok elleni védelmet és a minta alapján történő felismerést és az ad egy olyan viszonyszámot, ami megmondja nekünk hogyha egy tetszőlegesen kiválasztott vírussal találkozik a gépünk mennyi esélyünk van egy fertőzésre. Minta alapján ma már a nagyobb gyártók szinte mind hozzák a 100%-ot, a RAP átlag viszont arra is vonatkozik ha én éppen most írok egy friss vírust és ráengedem a védelemre / vagy a netről összeszedek egy pár órán belül megjelent új vírust, akkor milyen esélyeim vannak vele szemben. Az elmúlt évek RAP átlagain pedig jól látszik, hogy a GData megoldása évek óta stabilan az élen van, köszönhetően a nagyon hatékony felismerési megoldásainak, amivel az ismeretlen kártevőket is nagyon hatékonyan szűri ki. Erről érdemes megnézni ezt a videót:

Ezzel szemben viszont sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy olyan neves gyártók, mint az ESET (NOD) védelme is képes több hónapja ismert vírusokkal szemben végzetesen elvérezni, egyik ügyfelünk a korábban jó pénzért megvásárolt ESET Endpoint Security védelme ellenére is sikeresen el tudott indítani egy májusi megjelenésű zsarolóvírust, aminek az exe-jét egyébként a saját aznapi GData Internet Security védelmünk név szerint azonosított és már a másolás pillanatában lefülelt, esélyünk sem maradt tehát elindítani.
Ezért érdemes olyan védelmet választani, ami hatékonyan megvédi gépünket a mai modern vírusoktól, különben nagy árat fizethetünk érte. Pedig gyakran nem a drágább védelem a jobb, ahogy a mellékelt példa is megmutatta. A GData és az Avast mellett ajánlottak még a Kaspersky, az AVG és a Bitdefender termékei is, kinek mi tetszik jobban. Jelen pillanatban ezek a cégek jelentik az élmezőnyt.

Hogyan válasszunk notebook-ot?

Milyen notebook-ot válasszunk?

Ebben a cikkünkben a megfelelő notebook kiválasztásához szeretnénk segítséget nyújtani olvasóinknak néhány hasznos tippel.
Először is nagyon fontos tisztázni egy dolgot. Sokan nem gondolják végig mi is lenne az elérendő cél az új géppel, mire szeretnék használni és milyen módon, egyszerűen csak a divatot szeretnék követni. Azt szoktuk mondani, hogy egy notebook-nak egyetlen előnye van csupán, hogy hordozható. Ezen kívül csak hátrányokat tudunk felsorolni: teljesítményéhez mérten drága, később sok esetben nehezen vagy gazdaságtalanul javítható, nem vagy nehezen és korlátok között bívthető csak.

A notebook-okkal szemben egy asztali gép lényegesen kevesebb pénzért nagyobb teljesítményre képes. A notebook-ban ha később az alaplap vagy a kijelző meghibásodik, előbbi garantáltan a gép végét jelenti, utóbbi pedig jelentős költségeket. Egy billentyűzet meghibásodás (vagy egy pohár folyadék) tízezrekbe is kerülhet, amit gyakran nem vállal az ügyfél. Ezzel szemben egy asztali gép perifériája bármikor egy mozdulattal fillérekből cserélhető. Ugyanígy igaz ez a bővíthetőségre is, míg egy notebook videokártyája, sok esetben processzora adott és a gép egyáltalán nem bővíthető, egynél több lemez nem építhető be, és még sorolhatnánk, addig egy asztali gépben mindez bármikor kivitelezhető. “Ha nem válik be, nem elég gyors hozza vissza és bármikor kicseréljük nagyobbra” hanzik el gyakran a boltban, persze csak akkor, amikor az ügyfél asztali gépet választ otthonra.

Sokan elkövetik azt a hibát is, hogy játék céljára vesznek notebook-ot a gyereknek. Hatalmas hiba, a valamire való játékok olyan processzor és videokártya teljesítményt igényelnek, melyeket a magyar emberek 99%-a notebook-ban nem tud megfizetni, mert egy kocsi árát emésztené fel. Számtalan ilyen esettel találkoztunk, amikor valaki 200 ezer forintot elköltve szembesült azzal, hogy a gyereknek vásárolt gép internetezésen és irodai munkán, na meg persze tanuláson kívül teljesen alkalmatlan más feladatra. Felmerül tehát a legeslegfontosabb kérdés a vásárlás előtt? Ezek tudatában valóban notebook-ot szeretne otthonra? Mindenképpen hordozható gép felel csak meg a feladatra? Ha igen, akkor olvasson tovább. Ha nem, akkor mindenképpen az asztali gépek körében nézelődjön.

A rövid kitérő után térjünk is vissza az eredeti témához. Eldöntöttük, a notebook lesz a nyerő. Mivel ahogy említettem is ezen gépek bővíthetősége nagyjából kimerül abban, hogy merevlemezt/SSD-t és memóriát, esetleg egy WIFI kártyát ki tudunk bennük cserélni, így fontos előre átgondolni milyen feladatot is kellene ellásson az adott gép. Ahogyan egy autó vásárlás előtt is végiggondoljuk, hogy egy női városi kisautót szeretnénk 1000 köbcentis motorral, vagy utánfutót fogunk vele gyakrabban húzogatni autópályán 2 tonnával megpakolva és nem szeretnénk visszagurulni az érdi emelkedőn. Ugyanígy fontos egy notebook kiválasztása esetében is méretezni a processzort, a memóriát, a videokártyát. A merevlemezt szándékosan nem sorolom most ide, az igényelt tárkapacitás egy bármikor változó tényező, de szerencsére ennek cseréje az egyik legegyszerűbb szerviz feladat.

A mai gépek processzora már szinte bármelyik alkalmas zökkenőmentesen lejátszani egy HD-s filmet, hogy a legegyszerűbb feladatról, az internetezésről már ne is beszéljek. Tehát akiknél más nem merül fel, azok szabadon válogathatnak a legolcsóbb, 100 ezer forint körüli gépek körében. Egy mai modern Celeron processzor, 4GB memória és a legegyszerűbb integrált Intel HD-s videokártya tökéletesen elég a feladatra. Azoknál, akik filmlejátszás céljára használnák a gépet figyeljenek oda arra is, hogy milyen kimeneti csatlakozók találhatóak rajta! A HDMI sajnos nem alapfelszereltség egy gépen, a mai modern TV-k legtöbbjét viszont csak ezzel a csatlakozóval tudjuk a gépről működtetni.

Aztán ott van egy olyan felhasználási terület is, ami már inkább a vállalati szektorban fordul elő. 3D-s alkalmazások használata, grafikai munkák, film vágás és szerkesztés. Ezek legtöbbjénél elegendő egy nagyobb teljesítményű processzor (i5 vagy i7) kellően sok memóriával (8GB minimum), de érdemes vásárlás előtt utána nézni a használni kívánt szoftvereknek, mert némelyik egyáltalán nem igényel komoly videokártyát, egyesek viszont vagy nem futnak rendesen vagy kimondottan igénylik a komoly grafikus processzorokat (GPU), ilyenek lehetnek egyes CAD programok vagy akár a 3D animációkat készítők is, ahogyan a Photoshop egyes moduljai is sokkal jobban futnak GPU segítségével. Ez persze megint az a terület, ami sokba kerül, ha ez ember hordozható formában szeretné és sokkal praktikusabb a célra egy asztali gép, azért előfordul, hogy a helyzet mégis notebook-ot kíván.

Nagyon fontos szempont még a kijelzőméret a megfelelő gép kiválasztásakor. Minél nagyobb egy gép, annál problémásabb a szállítása és jellemzően annál nagyobb súlyú. Mielőtt megveszi a kiválasztott példányt gondoljon bele abba is, hogyan fogja azt hurcolni magával, adott esetben metrón, buszon a fél városon keresztül. A 10-11 colos gépek is tudnak olyan élményt nyújtani, mint a legelterjedtebb 15 colos társaik. Aki viszont a nagy 17 colosakat választja annak egy jókora táskát és már jól érezhető súlyt kell magával cipelnie, igaz cserébe egy sokkal nagyobb képernyőt kap és a billentyűzete sem lesz apró ujjakhoz méretezve.

Sokan nem is gondolnák milyen hasznos funkció a mai gépeknél a világító (backlit) billentyűzet. Sajnos csak az üzleti modellekben találkozni vele, jellemzően mélyebben zsebbe kell nyúlni hozzá, de ha lehetősége nyílik rá érdemes. Hatalmas segítség tud lenni este a sötétben, hogy nem kell az egész szobát kivilágítani a gép használatához.

Arra is figyelni kell ma már, hogy a lapos gépek divatának terjedésével kikerült a mai gépekből több olyan hardver, ami pár éve még alapvető dolognak számított. Ilyen a DVD író, ma már a legtöbb gépben nincs, de találkozni olyan géppel is, amelyikben a vezetékes (LAN) hálózati csatlakozás lehetősége sincs meg, így kizárólag WIFI-ről tudjuk használni.

Érdemes lehet odafigyelni az akkumulátor kapacitására is. Minél nagyobb a kijelző, gyorsabb a processzor és a videokártya, a fogyasztás és így vele fordítottan arányosan az akkumulátoridő is egyre alacsonyabb lesz. Általában a gyártók jól méretezik az akkukat a gépekhez, de akinél fontos szempont az nézze meg a gyártó milyen akkumulátoridőt ad meg, elég nagy szórás van azért ebben a tekintetben is. Ha nincs kihasználva a videokártya érdemes a kisebb fogyasztású integrált Intel HD kártyával venni gépet, a külön rendelkezésre álló NVidia és ATI kártyák növelik a grafikai teljesítményt, több mindenre lesz alkalmas a gépünk (pl. alap játékokra), de ezzel valamennyi extra üzemidőt is feláldozunk.

A processzorok közti különbségekbe mélyebben nem mennék bele, asztali gépbe az AMD-t a mai napig az ár/teljesítmény mutatója miatt megfelelő választásnak tartom, nem így a notebook-ok esetében, ahol jobban érvényesül az Intel technológiai fölénye. Ez pedig jobb fogyasztás/teljesítmény/nagyobb üzemidőben jelenik meg. Így az AMD processzorokkal szerelt notebook-okat én nem javaslom. A videokártya választása már vallás kérdése, érdemes ellenőrizni vásárlás előtt az adott kártya pontszámait a neten, ha szempont a teljesítménye.

A notebook gyártója viszont már egy lényegesebb szempont. Mivel a notebook-ok magyar viszonylatban nem számítanak olcsónak és rendszerint azért több évre tervezünk velük, nagyon nem mindegy melyik gyártó mellett tesszük le a voksot. Vannak nagyon megbízható gyártók (pl. Dell, ASUS), középkategóriás gyártók (HP, Lenovo) és a nagyon nem ajánlott kategória, a Fujitsu és az Acer többek között. A rosszabbak meghibásodási statisztikája 40% körüli garanciaidőn belül, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne elégedett ügyfelük, 10-ből 6 ügyfél elégedett, a többiek viszont nagyon nem. A közepes gyártóknál ennél lényegesen jobb az arány, míg eljutunk a jobbakhoz, ahol már jócskány 10% alatt van az elégedetlenek aránya. Azt is fontos kihangsúlyozni, hogy a legtöbb gyártó többféle minőségű terméket gyárt, a Dell például az Inspiron szériát az otthoni felhasználóknak szánja, olcsón, minőségben viszont ezek a gépek gyengébbek egy közepes gyártóétól is. A Dell esetében a Vostro széria jelenti a belépőszintű üzleti modellt, ami már egy lényegesen jobb termék, bár ezen belül is vannak további szintek, majd a Latitude széria már az egy kategóriával feletti ügyfeleket szolgálja ki nagyobb minőségben. Az ASUS gépekről összességében szintén jókat lehet elmondani, sajnos a szerviz hátterük viszont lényegesen rosszabb és a távol keleti mentalitást tükrözi a hozzáállásuk is, illetve a gyakori modellváltások miatt nagyon gyorsan tűnnek el a pótolakatrészek a piacról, sokszor még garanciális gépekhez sem tudnak alkatrészt beszerezni. Ritkán van szükség a javításukra, de akkor nagyon nehézkes, nem úgy a Dell esetében, aminek a szervize lényegesen jobb bárki máshoz képest. A HP és Lenovo is gyárt olyan magasabb kategóriás gépeket, melyek nyugodt szívvel ajánlhatóak, a meghibásodási arányuk elfogadható. Mivel ez egy folyamatosan változó trend, így mélyebben nem is mennék bele a gyártók kínálatába, ha további részletekre kíváncsi keresse bizalommal munkatársainkat a www.flashcom.hu-n lévő elérhetőségeken vagy személyesen üzletünkben. Egy nagyon fontos mérszáma még a minőségnek a gépekre adott garancia. Azt szoktuk mondani, hogy notebook-ot nem veszünk 1 év garanciával, minimum 2-vel (ASUS, HP üzleti modellek, stb.), de inkább 3 évvel (Dell), vagy még többel, amit jellemzően csak a drágább Dell üzleti modellek nyújtanak.

Végezetül még egy érdekes téma, amit sokan elfelejtenek a szoftver. Nem mindenki van tisztában az operációs rendszer fogalmával sem, részleteiben nem mennék bele, azok számára annyi legyen elég, hogy egy alap szoftverre is szükség van a gép működéséhez. Viszonylag kis terület és főként szakértők használnak linuxos rendszereket a gépeiket, ez a cikk viszont az átlagembernek szól, így most engedjék meg, hogy csak a Windows-os táborral foglalkozzak, úgyis ők vannak többségben. Sok gépet gyárilag Ubuntu vagy FreeDOS rendszerrel adnak el. A különböző áruházakban olcsón, a szakértelmet sokszor teljesen nélkülöző eladóktól vásárolt gépekkel azzal szembesülnek, hogy a megfelelő szoftver hiányában nem tudják azt használni. Emiatt is érdemes megfelelő helyen, hozzáértőktől vásárolni, a kifizetett összegért garantáltan használható gépet visz majd haza és nem kerülnek elő újabb költségek. Sok esetben aztán van egy ismerős, rokon aki használhatóvá tudja tenni nekünk a gépet szakszerviz nélkül is, nincs is ezzel baj. Ebben az esetben rendszerint nem jogtiszta szoftver kerül a gépre, aminek a használata szintén megér egy témát (lesz is majd róla cikk), önmagában ezzel sincs baj. Baj akkor van, amikor céges névre/használatra vesz valaki gépet, ott a jogtiszta szoftver használatát kellene előtérbe helyezni. Ha valaki viszont nem a géppel együtt vásárolja annak ez lényegesen többe kerülhet, egy Professional Windows változat ára nettó 40 ezer forint körül mozog, az otthoni is 20-30 ezer forint között, míg géppel együtt előtelepítve megvéve a feléből is megvan jogtisztán. Nem beszélve arról, hogy a gépet kibontva plusz költségek nélkül használatba tudják azonnal venni. Gyakran van olyan is, amikor ugyanazon összeállítású gépet a gyártó szoftverrel előtelepítve és anélkül is árulja. Távol álljon tőlem, hogy bárkit a nem jogtiszta szoftverek használatára buzdítsak, de ha valaki nem jogtiszta szoftvert akar használni otthon és meg tudja oldani nyilván a Windows nélküli géppel jár ilyenkor jobban, cégeknek viszont mindenképpen azt javaslom ne kockáztassanak, szánják rá azt a minimális plusz pénzt és előtelepített gépet vegyenek. Sokan az egyéb lehetőségekkel sincsenek tisztában, például ha valakinek a gyereke felsőoktatásban tanul igényelhet ingyenesen (vagy minimális eljárási díjért) jogtiszta Windows-t magának a saját gépére.

Ha valaki érzékeny a használt Windows verziójára is, mondjuk régebbi Windows verziót szeretne használni az új gépen, úgy nem árt azt sem ellenőrizni vásárlás előtt, hogy a gyártó oldalán rendelkezésre állnak-e az ehhez szükséges meghajtóprogramok (driverek), ha nem kicsi esélyünk még mindig van a régebbi Windows-ra, a megfelelő driverek összeszedéséhez viszont szakértő segítségre lesz szükség.

Reméljük hasznos tanácsainkkal hozzá tudtunk járulni ahhoz, hogy egy notebook (vagy éppen asztali gép) boldog tulajdonosa válhasson Önből! Ha további kérdései lennének hozzászólások formájában azt itt is felteheti vagy az info@itcikkek.hu címre küldött levelében ezt szintén felteheti.